Mendelévium

Ebben a cikkben a Mendelévium lenyűgöző univerzumát fogjuk felfedezni, amely téma minden korosztálytól és hátterű embertől megragadta a figyelmét és kíváncsiságát. A Mendelévium eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig számos vita és elemzés tárgya volt, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy gazdagabbá tegyük ezt a kérdést. A történelem során a Mendelévium döntő szerepet játszott különböző területeken, a tudománytól és a technológiától a művészetig és a populáris kultúráig. Ezen az utazáson keresztül elmélyülünk azon számos szempontban, amelyek a Mendelévium-et egyetemes érdeklődésre számot tartó témává teszik, és foglalkozunk annak következményeivel, ellentmondásaival és lehetséges jövőbeli kihívásaival.

101 fermiummendeléviumnobélium
Tm

Md

(Upu)
   
               
               
                                   
                                   
                                                               
                                                             
   
101
Md
Általános
Név, vegyjel, rendszám mendelévium, Md, 101
Latin megnevezés mendelevium
Elemi sorozat aktinoidák
Csoport, periódus, mező ?, 7, f
Megjelenés ismeretlen, vsz. ezüstös
fehér vagy fémes szürke
Atomtömeg (258)  g/mol
Elektronszerkezet [Rn] 5f13 7s²
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 32, 31, 8, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Olvadáspont 1100 K
(827 °C, 1521 °F)
Atomi tulajdonságok
Elektronegativitás 1,3 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 635 kJ/mol
Egyebek
Mágnesség nincs adat
CAS-szám 7440-11-1
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A mendelévium izotópjai
izotóp természetes előfordulás felezési idő bomlás
mód energia (MeV) termék
257Md mest. 5,52 óra ε 0,406 257Fm
α 7,558 253Es
SF - -
258Md mest. 51,5 nap ε 1,230 258Fm
260Md mest. 31,8 nap SF - -
α 7,000 256Es
ε - 260Fm
β- 1,000 260No
Hivatkozások
Commons:Category:Mendelevium
A Wikimédia Commons tartalmaz Mendelévium témájú médiaállományokat.

A mendelévium a periódusos rendszer egyik kémiai eleme. Vegyjele Md, rendszáma 101. Nevét Dmitrij Ivanovics Mengyelejev kémikusról, a periódusos rendszer megalkotójáról kapta. Moláris tömege 258 g/mol. Albert Ghiorso(en), Glenn T. Seaborg és munkatársai állították elő 1955-ben. Az einsteinium alfa-részecskékkel való bombázása során jött létre. Tizenhét izotópja ismert. Legstabilabb izotópja a 258Md, amelynek felezési ideje 51 nap, leginstabilabb a 256Md (felezési ideje 1,17 óra), mégis ezt állítják elő, és használják a leggyakrabban a kémiában, mert nagyobb mennyiségben előállítható.

Jegyzetek

  1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 97. o. ISBN 963 8334 96 7