A következő cikkben részletesen elemezzük a Mexikói drogháború-et, amely téma az elmúlt években nagy érdeklődést és vitát váltott ki. A Mexikói drogháború megjelenése óta felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, vélemények és elméletek széles skáláját generálva. Ebben a cikkben a Mexikói drogháború különböző aspektusait fogjuk feltárni, a mai társadalomra gyakorolt hatásától a történelmi kontextusban való relevanciájáig. Ezenkívül megvizsgáljuk a Mexikói drogháború jövőbeli hatásait és azt, hogy milyen szerepet játszhat a mindennapi életünkben. Ez az elemzés átfogó perspektívát kíván kínálni a Mexikói drogháború-ről, azzal a céllal, hogy gazdagítsa ennek a nagyon releváns témának a tudását és megértését.
Mexikói drogháború | |||
Csapatok összecsapás után Apatzingánban (Michoacán állam) | |||
Dátum | 2006. december 11. – | ||
Helyszín | Mexikó | ||
Casus belli | illegális drogkereskedelem | ||
Eredmény | jelenleg is tartó háború | ||
Harcoló felek | |||
| |||
Parancsnokok | |||
| |||
Haderők | |||
| |||
Veszteségek | |||
összesen: 19,694 halott (2010.áprilisáig) 486 halott (2006.dec.) 2477 halott (2007) 6290 halott (2008) 6295 halott (2009) 3141 halott (2010) | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mexikói drogháború témájú médiaállományokat. |
A mexikói drogháború egy jelenleg is tartó fegyveres konfliktus, mely a drogkartellek és a kormány erői között folyik Mexikóban. Megleckéztetésképpen a kormány a drogkereskedelem irányítói közül kulcsembereket tartóztatott le, ezért a kartellek szétbomlottak vagy vezetők nélkül maradtak. Erőszakos harc vette kezdetét, hogy ki veszi át a helyüket.
Mexikó fő kokain- és más illegális drogszállítmányainak útvonala az Amerikai Egyesült Államokba és Kolumbiába vezet. A mexikói kartellek közösen használnak félautomata rohampuskákat, mint az AR-15-t és a Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov tervezte AKM variánsait, kézigránátokat, melyeket az Amerikai Egyesült Államokból csempésztek Mexikóba.
A háborúzó kartelleket rendkívüli gátlástalanság, erőszakosság és kegyetlenség jellemez. Tekintet nélkül a civil lakosságra folytatják harcukat, s az öldöklésnek a fő szenvedő alanyai a polgári lakosság, akikre a kartellek emberei gyakran ok nélkül rátámadnak. Számos embere a kartelleknek drogfogyasztó, amelynek tulajdonítható ok nélküli erőszakosságuk minden tőlük idegen egyénre. Mára több, a drogkereskedelem által súlyosan érintett területeken a civil lakosság önvédelmi csoportokat (spanyolul: autodefensa comunitaria) hozott létre.
Hagyományosan kolumbiai kartellek üzérkedtek a kokainnal. Az 1980-as és a korai 1990-es években a kolumbiai Pablo Escobar volt a fő kokainexportőr. Amikor a büntetőszankciók felerősödtek Dél-Floridában és a Karib-térségben, a kolumbiai drogkartellek társulásokat alapítottak mexikói üzérekkel.