Mihályfi Károly

A mai világban a Mihályfi Károly nagyon érdekes és fontos témává vált. A Mihályfi Károly hatása egyre nyilvánvalóbbá válik az élet számos területén, a technológiától a politikáig, a kultúráig és általában a társadalomig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Mihályfi Károly különböző oldalait, és a mindennapi valóságunk különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. A kezdetektől a jelenlegi evolúcióig elemezzük, hogy a Mihályfi Károly hogyan alakította a világot, amelyben élünk, és hogyan alakítja ezt a jövőben. Mélyreható elemzéssel és kritikai gondolkodással arra törekszünk, hogy rávilágítsunk a Mihályfi Károly fontosságára és relevanciájára ma.

Mihályfi Károly
Életrajzi adatok
Született1857. július 27.
Arad
Elhunyt1936. május 13. (78 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
HázastársaLázár Margit (1882. augusztus 1. – )
GyermekeiMihályffy Béla
További díjakFarkas–Ratkó-díj (1884)

Mihályfi Károly IMDb-adatlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Mihályfi Károly témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mihályfi Károly, Mihályfy Mihály Károly (Arad, 1857. július 27.Budapest, 1936. május 13.) színész, a Nemzeti Színház örökös tagja, a III. osztályú magyar érdemkereszt tulajdonosa.

Életútja

Apja, Mihályfi Károly (Löb János) tanár volt, anyja Schütz Borbála. 1875 virágvasárnapján lépett színpadra, Aradi Gerő orosházi társulatánál, mint kórista, 30 forint gázsival. Ez a társulat azonban nem volt hosszú életű, elkerült tehát Mezőtúrra, azután Szentesre, Szabó Antal társulatához, onnan Szalontára vitték. Járt ezután Szolnokon, Nagykárolyban, Nagybányán, Sátoraljaújhelyen, Nagykanizsán, Temesvárott. 1877-ben Szegedre szerződött, majd 1878. szeptember 4-étől Kolozsvárott működött, ahol első fellépte az Egy szegény ifjú történetében Odiot Maxime szerepében volt. Itt azonban nem volt kedve a maradáshoz, amiért ismét vidékre ment, de Paulay Ede, a Nemzeti Színház akkori igazgatója vendégszereplésre meghívta, majd 1879. szeptember 22-én fellépett az ország első színpadján, a Gringoire címszerepében, mire azonnal szerződtették. Mint szerződtetett tag 1880. március 31-én mutatkozott be a Cremonai hegedűs Filippojáként. Ettől fogva harminc éven át szerelmes-szerepeket játszott.

1882. augusztus 1-jén kötött házasságot Lázár Margit énekesnővel Budapesten, a józsefvárosi római katolikus plébánián, az egyik esküvői tanú Pauli Richárd volt. 1891. szeptember havában az Operaház játékmesterévé nevezték ki. 1909. április 1-én a Nemzeti Színház örökös tagja lett. Indítványára 1893-tól az Abonyban évenként nyaraló Nemzeti Színházi tagokkal a színkör felépítésére előadásokat tartott. Az első jövedelem ezen év július 17., 18., 19-én 734 forintot tett ki. 25 éves Nemzeti Színházi működését 1905. április 2-án ülte meg, majd 1905. április 16-án a színház hivatalosan is ünnepelte, amikor a Kaméliás hölgyben fellépett, Duval Armand szerepében. 40 éves jubileuma 1920. április 10-én volt a Hamletben; 1923. április havában a Shakespeare-bizottság kültagjává választották, majd 1925. április 23-án megülte 50 éves színpadi működése jubileumát, Constantin abbéban. Művészi egyéniségének legfőbb vonása: az érzés melegsége, ez lüktetett minden alakításában, ez tartotta meg őt fiatalnak és ez éltette iránta is a közönség szeretetét változatlanul. A legszebben beszélő magyar művészek körébe tartozott. Minden szerepben tökéleteset produkált; soha nem utasított vissza szerepet, soha el nem késett egyetlen próbáról sem, mert számára mindig egy volt fontos, a színpad becsülete. Halálát érelmeszesedés, tüdőgyulladás okozta.

Fontosabb színházi szerepei

  • Derblay Fülöp (Ohnet: A vasgyáros)
  • A tanítvány (Goethe: Faust)
  • Jean (Halévy–Crémieux-Decourcelle: Constantin abbé)
  • Clémont (Vega: Király és pór)
  • Oresztész (Szophoklész: Elektra)
  • Fernando (Echegaray: Folt, amely tisztít)
  • Rómeó (Shakespeare: Rómeó és Júlia)
  • Kisfaludy Sándor (Himfy dalai)
  • Hamlet (Shakespeare)
  • Giovanni (Bizánc)
  • Duval Armand (Kaméliás hölgy)
  • Gloster (Shakespeare: Lear király)
  • Nagytata (Fekete lovas)
  • Klopov (Revizor)
  • Egeus (Szentivánéji álom)
  • Constantin abbé

Díjai

Jegyzetek

Források