A mai világban a Minimalizmus olyan témává vált, amely nagy jelentőséggel bír, és számos ember számára érdekelt szerte a világon. A Minimalizmus megjelenése óta felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, mélyreható vitákat, kutatásokat és elemzéseket generált következményeiről és következményeiről. A kortárs társadalomra érezhető hatást kifejtő Minimalizmus-nek sikerült áthatolnia a mindennapi élet különböző területeit, a politikától a populáris kultúráig, és olyan jelenséggé vált, amely senkit sem hagy közömbösen. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Minimalizmus-hez kapcsolódó különböző szempontokat, annak időbeli alakulását és a mai társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását.
A minimalizmus több 20. századi művészeti irányzat (zenei, építészeti, formatervezési, egyéb) összefoglaló neve. Mindegyik művészeti ágban közös jellemzője, hogy az alkotók a lehető legkevesebb eszköz és anyaghasználattal igyekeznek műalkotásaikat létrehozni. A formák és a színek letisztultak, egyszerűek, amiből a stílusirányzat neve is ered.
Modern művészeti irányzatként az 1960-as, 1970-es évek Amerikájában alakult ki, virágkora is ekkorra tehető. A képzőművészeti irányzat elindítójának Ad Reinhardt amerikai festőművészt és Carl Andre szobrászt tekintik, zenében a minimal art első képviselői La Monte Young, Terry Riley, Steve Reich és Philip Glass voltak. A minimalizmus elnevezés mellett Angliában használatos a primary structures (elsődleges struktúrák, szerkezetek) elnevezés is. A minimal art elnevezés a "minimális" különbségben rejlik a művészi szándék (idea) és annak megvalósítása között. A minimalizmus kibontakozását nagyban elősegítették az irodalomelméleti-nyelvészeti fejlemények, a strukturalizmus megjelenése, mely a nyelvet elsősorban jelek együtteseként fogja föl. Hívei abból az alapfeltevésből indultak és indulnak ki, hogy „a kevesebb többet jelent”, valamint a geometriai forma közös tapasztalaton alapul.