A mai világban a Modem olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki. A Modem jelentősége az elmúlt években nőtt, és hatása a társadalom számos területére kiterjed. A tudományostól a politikai, kulturális és társadalmi szféráig a Modem olyan döntő jelentőségű kérdéssé vált, amely senkit sem hagy közömbösen. Ebben a cikkben a Modem különböző aspektusait fogjuk feltárni, elemezve annak hatását és kihatásait a különböző területeken. Emellett elmélyülünk a történelem során kialakult fejlődésében és az általa kínált jövőbeli perspektívákban.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A modem (a modulátor és demodulátor szavakból összevont szó) egy olyan berendezés, ami egy vivőhullám modulációjával a digitális jelet analóg információvá, illetve a másik oldalon ennek demodulációjával újra digitális információvá alakítja. Az eljárás célja, hogy a digitális adatot analóg módon átvihetővé tegye.
A modem egy másik modemmel működik párban, ezek az átviteli közeg két végén vannak. Szigorú értelemben véve a két modem két adatátviteli berendezést köt össze, azonban a másik végberendezés tovább csatlakozhat az internet felé.
Néhány elterjedtebb modem, amik különböző átviteli közegben működnek:
Megjegyzendő, hogy gyakran a szakirodalomban is modemnek nevezik azokat a feladatukra és külső megjelenésükre is nagyon hasonló eszközöket, amelyek nem vivőhullám modulálásával, hanem lényegében jelformálás alkalmazásával képesek vezetéken történő adattovábbításra. Ennek a látszólagos pontatlanságnak az is az oka, hogy valójában a modemek sem az analóg technikában ismert modulációt, hanem annak speciális, digitális moduláló jelre kifejlesztett változatát használják (lásd. billentyűzés (angol: keying)).
A telefonos modem a számítógép által használt digitális 1 és 0 jeleket úgy alakítja át hangfrekvenciává, hogy az telefonvonalon továbbítható legyen:
Az ADSL modem szintén telefonvonalon működik, azonban működése más, mint a telefonos modemé, az átvitelre nem hangfrekvenciát használ. Átviteli sebességei jellemzően: 0,5 Mbps, 1 Mbps, 2 Mbps, 4 Mbps, 8 Mbps stb.
A kábelmodem átviteli közege a zártláncú, helyi műsorszórásra használt kábelhálózat. Sebessége nagyjából megegyezik az ADSL modemével.
A rádiós modemek az adatokat mikrohullámú rádiós vonalakon továbbítják. Átviteli sebességük jellemzően 512 kbps, azonban a profi mikrohullámú modem átviteli sebessége eléri a millió bit per másodperces értéket.
Optikai modemek az adatokat optikai szálakon továbbítják. Az optikai szálakat optikai kábelekbe fogják össze. A földrészek közötti adatátviteli kapcsolatoknál optikai modemeket használnak a tenger alatti optikai kábeleken az adattovábbításra. Az optikai modemek átviteli sebessége bit per másodperc nagyságrendű.
A mikrohullámú modemek hasonlóan működnek, mint a rádiós modemek, de a profi mikrohullámú modemek átviteli sebessége eléri a millió bit per másodperces értéket.