Montreux-i egyezmény
Ebben a cikkben mélyebbre fogunk ásni a Montreux-i egyezmény-et, és megérteni annak fontosságát a mai társadalomban. A Montreux-i egyezmény nagy érdeklődés és vita téma volt az utóbbi időben, és elengedhetetlen, hogy megértsük a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatását. Az egészségre és a jólétre gyakorolt hatásától a gazdaságban és a politikában betöltött szerepéig a Montreux-i egyezmény döntő szerepet játszik abban, ahogyan élünk, és kölcsönhatásba lépünk a minket körülvevő világgal. Részletes elemzéssel feltárjuk a Montreux-i egyezmény különböző aspektusait, és megvizsgáljuk, hogyan fejlődött az idők során, valamint lehetséges következményeit a jövőre nézve. Ez a cikk a Montreux-i egyezmény-re kíván fényt deríteni, és szélesebb körű képet nyújt annak relevanciájáról a modern társadalomban.
| Montreux-i egyezmény | |
 | |
| A Márvány-tenger és két tengerszorosa: a Dardanellák és a Boszporusz | |
| Típusa | multilaterális szerződés |
| Aláírás dátuma | 1936. július 20. |
| Aláírás helye | Montreux  Svájc |
| Aláírók | Bulgária, Franciaország, Görögország, Japán, Románia, Jugoszlávia, Törökország, Egyesült Királyság, Szovjetunió |
| Életbelépés | 1936. november 9. 1936. december 11. |
| Nyelvek | francia |
A montreux-i egyezmény (teljes nevén Montreux Convention Regarding the Regime of the Straits, azaz „montreux-i egyezmény a tengerszorosok uralmára tekintettel”) nemzetközi hajózási egyezmény, amely szavatolja Törökország számára az ellenőrzési jogok kizárólagosságát a Boszporusz és a Dardanellák tengerszorosok felett hadihajók és ellátóhajók áthaladását tekintve, szabad áthaladást biztosítva a polgári hajók számára békeidőben. Katonai tekintetben elsősorban a nem fekete-tengeri országok hajóit korlátozza. Megkötése 1936-ban történt, azóta rendszeresen előtérbe kerül, elsősorban a Szovjetunió és Oroszország által, akit korlátoz Fekete- és Földközi-tengeri hadászati képességeiben. Ennek a szerződésnek a hozadéka a Moszkva és a Kijev hadihajóosztály is.
Előzménye a lausanne-i jegyzőkönyv (23. cikke), mely már rendezte a tengerszorosok ellenőrzésének kérdését, az abban leírtakat módosította és továbbfejlesztette a montreux-i szerződés, amit 1936. július 20-án írtak alá, kötelezve Törökországot a szorosok demilitarizálására. Hatályba november 9-én lépett és bejegyezte a Népszövetség is, december 11-én. Kis módosításokkal napjainkban is hatályos.
Oroszország kritizálta az USA politikáját a grúziai intervenció idején, mikor szerinte a szerződést megszegve a USS Mount Whitney is áthajózott és kikötött Potiban.
Háttere
Megállapításai
Fejlődése
Az Isztambul-csatorna
2010-től az Erdoğan-kormányok megkezdték egy új Isztambul-csatorna tervezését, melynek nyomvonala a várostól nyugatra futna, és teljes mértékben belföldi víziútnak számítana. Megnyitását (2011-ben) 2023-ra tervezték. A tervet bírálják egyfelől a környezetvédők, másfelől a nemzetközi jogászok, akik a montreux-i egyezmény kijátszását látják benne.
Jegyzetek
- ↑ Feszültség a Fekete-tengeren az amerikai hadihajók miatt. . (Hozzáférés: 2014. május 11.)
- ↑ Tarık Günersel: Red Alert: Prime Minister Erdoğan’s Kanal Istanbul Threatens International Ecology! (angol nyelven). sampsoniaway.org, 2013. október 25. . (Hozzáférés: 2019. december 27.)
- ↑ Mustafa Edib Yılmaz - Abdullah Bozkurt - Emine Kart - Ercan Yavuz: İstanbul Canal project to open debate on Montreux Convention (angol nyelven). todayszaman.com/news, 2010. október 8. .
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Montreux Convention Regarding the Regime of the Straits című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
