Nőnem (biológia)
Napjainkban a Nőnem (biológia) nagyon fontos téma a mai társadalomban. A Nőnem (biológia) hatása az élet minden területére kiterjedt, a politikától a populáris kultúráig. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Nőnem (biológia) különböző aspektusait és életünkre gyakorolt hatását. Az eredetétől a jelenlegi hatásáig elemezzük, hogy a Nőnem (biológia) hogyan formálta azt a világot, amelyben élünk. Ezenkívül megvizsgáljuk a Nőnem (biológia) különböző perspektíváit, és azt, hogy hogyan fejlődött az idők során. Kétségtelen, hogy a Nőnem (biológia) továbbra is vita és érdeklődés témája ma is, és alapvető fontosságú, hogy megértsük életünkre gyakorolt hatásait.
.svg)
A biológiában a nőnem a két biológiai nem (ivar) egyike. A másik biológiai nem a hímnem. A nőnemű lények nőivarsejteket termelnek, melyik nagyok és kevéssé mozgékonyak, szemben a hímivarsejtekkel, melyek kicsik és mozgékonyak. A kloroplasztiszt és a mitokondriumot (ezek viszonylag autonóm, endoszimbiotikus eredetű sejtszervecskék) mindig a nőivarsejtek adják át a következő generációba, a hímivarsejtekből ezek nem öröklődnek.
A nőnemű állatot nősténynek nevezik. A madarak nőstényét nevezik tojónak is. Egyes emlősöknél a nőstény neve tehén (lásd: kérődzők, vízilófélék, orrszarvúfélék, ormányosok, tengeritehenek és úszólábúak), kanca (lófélék, tevefélék), szuka (kutyafélék), koca (disznófélék és pekarifélék), suta (őz).
A nőnemű ember elnevezése nő, illetve az ivarérettség elérése előtt lány.
A nőnemet jelölő piktogram: ♀
Kapcsolódó szócikkek
|
Ez a biológiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |