A mai világban a Nagygereblyés továbbra is nagy érdeklődésre számot tartó téma a társadalom különböző területein. Akár személyes, akár szakmai, tudományos vagy társadalmi szinten, a Nagygereblyés továbbra is széles közönség érdeklődését felkeltő téma. Ahogy haladunk előre az időben, a Nagygereblyés jelentősége egyre nyilvánvalóbbá válik, és életünkre gyakorolt hatása továbbra is jelentős. Ebben a cikkben a Nagygereblyés-hez kapcsolódó különböző szempontokat és mindennapi életünkre gyakorolt hatását fogjuk megvizsgálni, elemezzük a relevanciáját a különböző kontextusokban, és megvizsgáljuk az idők során bekövetkező fejlődését.
Nagygereblyés (Ruský Hrabovec) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Kassai |
Járás | Szobránci |
Rang | község |
Első írásos említés | 1567 |
Polgármester | Juraj Cinkanič |
Irányítószám | 072 64 |
Körzethívószám | 056 |
Forgalmi rendszám | SO |
Népesség | |
Teljes népesség | 292 fő (2021. jan. 1.) |
Népsűrűség | 19 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 274 m |
Terület | 16,82 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 51′ 18″, k. h. 22° 21′ 08″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 18″, k. h. 22° 21′ 08″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Nagygereblyés (1899-ig Orosz-Hrabócz, szlovákul: Ruský Hrabovec) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.
Szobránctól 18 km-re északkeletre, az ukrán határ mellett fekszik.
1567-ben említik először, amikor a vlach jog alapján ruszinokkal telepítették be. A közepes nagyságú települések közé tartozott.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Orosz Hrabócz. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura B. Vécsey Uraság, lakosai leg inkább ó hitűek, fekszik nap kel. Orosz Bisztrához 1, nap ny. Dubrova Sumgoczeczel öszve kaptsoltt helységekhez 1/2 órányira, határja két nyomásbéli, hegyes, követses, sovány, a’ földgye többnyire zabot terem; középszerűen árpát, kölest, tatárkát, és krompélyt, erdője elég van, piatzok Ungváron, és Homonnán.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Orosz-Hrabocz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Szinna fil. 503 g. kath., 17 zsidó lak., g. kath. paroch. templommal, 515 hold szántófölddel, hegyes határral. F. u. b. Vécsey. Ut. p. Homonna (fiók).”
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Nagygereblyés, azelőtt Oroszhrabócz. Ung vármegye határán fekvő ruthén kisközség, 84 házzal s 736, nagyobbára gör. kath. vallású lakossal. Postája Ublya, távírója és vasúti állomása Kisberezna. Hagyomány szerint hajdan a község a Szteski nevű dűlő helyén állott s a neve Stezsna volt. Állítólag a tatárjáráskor pusztult el. Újabb nyomait csak 1588-ban találjuk, a mikor a Malikóczy Gábor és Miklós birtoka. 1714-ben Klobusitzky István volt a földesura, később azután a Tomsics család, majd az Isépyek bírták s most özv. Isépy Tamásnénak van itt nagyobb birtoka. Itt is pusztított 1663-ban a pestis. Az itteni gőzfűrész egy bécsi czég tulajdona. Gör. kath. temploma 1836-ban épült.”
A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.
1910-ben 715-en, többségében ruszin lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 385 lakosa volt.
2011-ben 327 lakosából 196 szlovák és 110 ruszin.
Görögkatolikus temploma 1838-ban épült.