Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Nem (rendszertan) lenyűgöző világát és mindazt, amit ez a koncepció magában foglal. A Nem (rendszertan) eredetétől napjaink fejlődéséig döntő szerepet játszott a társadalom különböző területein. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Nem (rendszertan) hatását a kultúrára, a tudományra, a politikára és a mindennapi élet sok más aspektusára. Ezenkívül megismerjük a Nem (rendszertan)-ről létező különböző nézőpontokat és véleményeket, valamint az idők során felvetett vitákat. Röviden, ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó és gazdagító jövőképet kínáljon a Nem (rendszertan)-ről, azzal a céllal, hogy elmélyítse annak megértését és a mai világra gyakorolt hatását.
Taxonok |
---|
Domén |
Az állatok fajainak rendszertani besorolásában a nem (latinul genus) az egyik fő kategória, amely a család és a faj fő kategóriák között helyezkedik el.
A növényeknél és gombáknál a nemnek a nemzetség a megfelelője, ez a genus magyar megnevezése, viszont az állatoknál a nemzetség a latin tribus megnevezése. (A növények és gombák esetében a tribusnak nemzetségcsoport a magyar neve)
A nem volt az egyik alapvető kategória Carl von Linné klasszikus ötös felosztásában (osztály – rend – család – nem (nemzetség) – faj).
Szükség esetén az állatok osztályozásánál a magasabb: nemzetség (tribus) és alnemzetség (subtribus), valamint az alacsonyabb: alnem (subgenus) alkategóriák is felhasználhatók.
Az állatfajok kéttagú tudományos nevében az első szó mindig a nemet, a második szó a fajt jelöli. (A háromtagú nevekben a harmadik szó az alfaj.) Például Panthera leo: a Panthera nemből az oroszlán (leo) faj. Panthera leo persica: a Panthera nemből az oroszlán (leo) faj ázsiai (persica) alfaja.
A fő kategóriákat vastag betű, az alkategóriát dőlt betű jelöli.