Mai cikkünkben szeretnénk elmélyedni a Nemzetközi Visegrádi Alap lenyűgöző világában. Legyen szó egy történelmi személyiség életéről, egy társadalmi jelenségről, egy aktuális témáról vagy bármilyen más olyan témáról, amely felkelti az olvasó érdeklődését, ez a cikk a legrelevánsabb és legmegvilágítóbb szempontokba kíván belemélyedni. A következő néhány sorban a Nemzetközi Visegrádi Alap-hez kapcsolódó különféle szempontokat fogjuk megvizsgálni, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásokig. Ez egy széles és változatos téma, ezért minden részletre oda kell figyelni a Nemzetközi Visegrádi Alap jelentőségének teljes megértéséhez. Tarts velünk ezen a felfedező úton!
Nemzetközi Visegrádi Alap | |
A V4-ek az Európai Unión belül | |
Alapítva | 2000 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 08′ 28″, k. h. 17° 06′ 25″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 28″, k. h. 17° 06′ 25″ | |
A Nemzetközi Visegrádi Alap weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzetközi Visegrádi Alap témájú médiaállományokat. |
A Nemzetközi Visegrádi Alap (IVF) nemzetközi donorszervezet, melynek feladata, a Visegrádi Csoportot (V4) alkotó országok – Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia – közötti szorosabb együttműködés elősegítése. Az Alap fő célja, hogy az emberek- és az intézmények-közti kapcsolatokat erősítse Közép-Kelet-Európában azáltal, hogy támogatást nyújt civil, társadalmi kezdeményezéseknek. A Visegrádi Alap az egyetlen intézményesült formája a Visegrádi Csoport együttműködésének.
1999. május 14-én, a Pozsonyban tartott Visegrádi csúcson a V4-es országok miniszterelnökei megegyeztek abban, hogy a Nemzetközi Visegrádi Alap pozsonyi titkárságának létrehozásán kívül nem kívánják az Együttműködést intézményes formába önteni. Az Alap létrehozásáról szóló egyezményt 2000. június 9-én írták alá a V4-es országok miniszterelnökei a Prága melletti Stiřínben. Az Alap - egyezmény szerinti - célja V4-es országok, illetve a környező régiók országai – ideértve főként a Nyugat-Balkánt és az Európai Unió Keleti Partnerség államait – közötti együttműködés elősegítése és fejlesztése, tapasztalatok cseréje a kultúra, a tudomány, a kutatás, az oktatás és az ifjúság területén.
Az Alap által folyósított támogatások összege évente 8 millió euró (2019), mely a V4-es országok kormányainak egyenlő mértékű hozzájárulásából tevődik össze. Ezen felül más donorországokból (Kanada, Németország, Hollandia, Dél-Korea, Svédország, Svájc és Egyesült Államok) is érkezett összesen 6,4 millió euró támogatás 2012 óta. A finanszírozás, a pályázati felhívásokat követően kiválasztott multilaterális (többoldalú) projektek esetében alapok (grant) útján, a tudósok, kutatók, művészek esetében pedig ösztöndíjak formájában történik.
Az Alap működését 13, többnyire a V4-es országokból érkező munkatárs szavatolja, háromévente cserélődő (sorrendben: CZ, SK, PL, HU) ügyvezető igazgató irányításával, aki önálló diplomáciai misszió vezetésében látja el feladatát, helyettes ügyvezető igazgató támogatásával (rotáció, sorrendben: PL, HU, CZ, SK). Az Alap felügyeletét a Visegrádi Alap elnökségét adó ország végzi, mely az évente adott sorrendben cserélődő V4 kormányok közül kerül ki. Ennek alapján az IVF elnökségét 2019 január 1-től 2019 december 31-ig Magyarország tölti be. Az IVF alkotmányozó/felügyelő testületei a Miniszteri Konferencia, illetve a Nagykövetek Tanácsa (a Visegrádi országok azon nagykövetei, amelyek az épp Visegrádi Alap elnökséget betöltő országba vannak akkreditálva).
Az Alap változatos tevékenységi körben, az élet összes területén nyújt támogatást. Nem kormányzati civilszervezetek (NGO-k), önkormányzatok, helyi vagy regionális kormányzatok, iskolák és egyetemek, sőt, magáncégek is alkalmasak lehetnek támogatásra, amennyiben projektjeik közvetlenül a visegrádi régióra fókuszálnak, non-profit jellegűek, illetve ezen projektek mentén regionális partnereikkel erősítik az együttműködést.
Egyéb kedvezményezettek, elsősorban azok a nem kormányzati civilszervezetek (NGO), melyek a visegrádi régióval szomszédos, Európai Unión kívüli országokban működnek, – tehát a Keleti Partnerség (Örményország, Azerbajdzsán, Belorusz, Georgia, Moldova, Ukrajna), illetve a nyugat-balkáni térség (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia) – projektjei támogatásra alkalmasak, amennyiben ezek homlokterében a regionális integráció és a demokratikus átalakulás folyamatai állnak a Visegrádi Csoport országaival való tapasztalatcsere és a tárgyban szerzett ismereteik (know-how) megismerése által. Az Alap által elősegített tágabb regionális együttműködés lényeges részét képezi az a törekvés, hogy a partnerországok politikai, társadalmi-gazdasági reformtevékenységeihez úgy járuljon hozzá, hogy ezek erősítsék az Európai Unió, a Keleti Partnerség és a Nyugat-Balkán országai közötti politikai együttműködést és a további gazdasági integrációt.