Nyírlugos
Ebben a cikkben mindent megvizsgálunk, ami a Nyírlugos-hez kapcsolódik. Történelmi jelentőségétől a mai társadalomban betöltött relevanciájáig, sokrétű oldalain és felhasználásán keresztül. Részletesen elemezzük a különböző területekre gyakorolt hatását, valamint az idők során felvetett vitákat. Megismerjük szakértők véleményét és azok tapasztalatait, akik közelről tapasztalták a hatását. A Nyírlugos izgalmas téma, és nagy jelentőséggel bír a világunk megértésében, ezért felkérjük Önt, hogy merüljön el ebben a teljes elemzésben, amelyet az Ön számára készítettünk.
| Nyírlugos | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Nyírbátori | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Hovánszki György (Fidesz-KDNP) | ||
| Irányítószám | 4371 | ||
| Körzethívószám | 42 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2401 fő (2023. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 45,95 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 58,39 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 41′ 37″, k. h. 22° 02′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 37″, k. h. 22° 02′ 20″ | |||
 Nyírlugos
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |||
| Nyírlugos weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírlugos témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Nyírlugos város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.
Fekvése
A vármegye déli határán fekszik, az Alföld északkeleti részén, ezen belül a Tiszántúl síkjából 20-50 méter magasra kiemelkedő Nyírség délkeleti szegletében, a Ligetalján. Ez a vidék a Nyírség legnagyobb futóhomokos területe, felszíne homokbuckák tömegéből áll. A homokból a szél parabolabuckákat és szélbarázdákat alakított ki.
Tengerszint feletti magassága 160 méter, itt található a Nyírség második legmagasabb pontja, a Tisza és a Körös vidékének vízválasztó vonala. 5838 hektár területen fekszik, amelyben a termőterület 5129 hektár, kivett terület 709 hektár. Koordinátái: 47° 44' É, 22° 9' K
A megyeszékhely Nyíregyháza 42 kilométerre északnyugatra fekszik, a járási székhely, Nyírbátor 26 kilométerre északkeletre, míg Hajdú-Bihar vármegye székhelye, Debrecen 38 kilométerre délnyugatra található.
A közvetlen szomszédos települések: északkelet felől Encsencs, kelet felől Nyírbéltek, délkelet felől Fülöp, délnyugat felől Nyíracsád, nyugat felől Nyíradony , északnyugat felől pedig Nyírmihálydi. Nagyon kevés híja van annak, hogy nem határos észak-északnyugat felől még Nyírgelsével is.
Megközelítése
Közúton a 471-es főút felől, a Nyíradonynál leágazó 4903-as, vagy a Nyírmihálydinál leágazó 4914-es úton közelíthető meg a legegyszerűbben. Nyíracsáddal és Vámospérccsel a 4905-ös út kapcsolja össze – ez vezet át különálló, Szabadságtelep nevű településrészén is –, Nyírbéltekre pedig ugyancsak a 4903-as úton lehet eljutni a városból.
Vasútvonal ma már nem érinti, így a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonal Nyírmihálydi megállóhelye kínálja. Korábban, 1950 és 1977 között a Debrecen-Nyírbéltek keskeny nyomtávú vasútvonal érintette a települést.
Története
Aránylag későn, a XIV. században a Gutkeled nemzetség birtoktömbje közé ékelődve, mint vett birtok tűnik fel az okleveles adatok közt. Neve a lugas közszóból ered.
1354-ben a Báthori-család ecsedi ága osztozott rajta. Ettől kezdve mindenkor a család Ecsedet birtokló ágáé volt. 1428-as adatok szerint az Ecsedi uradalomhoz tartozott, mint Báthory birtok. Báthory István országbíró halálával Báthory Gábor fejedelemre, majd ennek halála után az ecsedi uradalom tartozékaként Bethlen Gáborra szállt, aki 1627-ben 3000 forintért zálogba adta Farkas Istvánnak.
II. Rákóczi György a zálogösszeg megtérítése nélkül elvette, de Báthory Zsófia 1666-ban visszaadta Farkas Erzsébetnek, akinek kezével gr. Barkóczy János vette birtokba.
1607-ben Szabolcs és Szatmár vármegye közös megállapodása alapján Szabolcs megyéhez került ugyan, de a fele még mindig Szatmárban volt.
1723-ban a két rész hovatartozása feletti perben kiderült, hogy néhány évtizedig puszta volt, de ekkor már 48 telken laktak, útmenti, de házsoros településformában.
1828-ban az egész falu 139 házas jobbágyával, 28 házas és 4 házatlan zsellérével a Károlyiaké volt.
Nyírlugosba az évszázadok során két település olvadt be: Szennyes (ma Szabadságtelep) és Makra.
A Magyar Köztársaság Elnökének a 85/2005. KE. határozata alapján Nyírlugos Nagyközség 2005. július 1-jén városi rangra emelkedett.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Hovánszki György (független)
- 1994–1998: Hovánszki György (független)
- 1998–2002: Hovánszki György (független)
- 2002–2006: Hovánszki György (független)
- 2006–2010: Hovánszki György (független)
- 2010–2014: Hovánszki György (Fidesz-KDNP)
- 2014–2019: Hovánszki György (Fidesz-KDNP)
- 2019-től: Hovánszki György (Fidesz-KDNP)
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2824 | 2774 | 2699 | 2502 | 2491 | 2401 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 6,7% cigánynak mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,5%, református 5,2%, görögkatolikus 39,7%, felekezeten kívüli 3,9% (14,4% nem válaszolt).
2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2-0,2% görögnek, románnak és ruszinnak, 0,1-0,1% örménynek, ukránnak és bolgárnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,9% volt római katolikus, 6% református, 33,4% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 6,9% felekezeten kívüli (26,2% nem válaszolt).
Híres emberek
- Itt született dr. Kosutány Tamás (1848. március 7. – 1915. január 19.) agrárkémikus, mezőgazdasági szakíró, a mezőgazdasági ipar műszaki fejlesztésének egyik első hazai kezdeményezője; emlékét utcanév őrzi Cserhágó városrészben.
- Itt nőtt fel, és a Nyírlugos SE-ben kezdte futballkarrierjét Dzsudzsák Balázs (1986. december 23. –) magyar válogatott labdarúgó, a 2006/07-es év legjobb magyar játékosa.
Képgaléria
Jegyzetek
- ↑ a b Nyírlugos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Nyírlugos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Nyírlugos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ Nyírlugos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Nyírlugos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Nyírlugos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Nyírlugos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Nyírlugos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Nyírlugos Helységnévtár
- ↑ Nyírlugos Helységnévtár
Külső hivatkozások
Kapcsolódó szócikkek
A Nyírbátori járás települései | ||
|---|---|---|
Bátorliget · Encsencs · Kisléta · Máriapócs · Nyírbátor · Nyírbéltek · Nyírbogát · Nyírcsászári · Nyírderzs · Nyírgelse · Nyírgyulaj · Nyírlugos · Nyírmihálydi · Nyírpilis · Nyírvasvári · Ömböly · Penészlek · Piricse · Pócspetri · Terem |  | |
