Ebben a cikkben elmélyülünk a Nyelveken szólás világában, feltárjuk a legfontosabb szempontokat, és átfogó képet adunk erről a témáról. Az eredetétől a történelmi evolúcióig, a mai gyakorlati alkalmazásain keresztül, alaposan elemezzük a Nyelveken szólás minden oldalát, feltárva olyan adatokat és érdekességeket, amelyeket esetleg nem ismert. Ezen túlmenően megvizsgáljuk a hatását különböző területeken, a kultúrától a tudományig, és reflektálunk a jelenlegi kontextusban való relevanciájára. Készüljön fel a Nyelveken szólás izgalmas felfedezőútjára.
A nyelveken szólás (görög eredetű szóval glosszolália) olyan jelenség, amelyben az érintett egyének olyan idegen nyelveken beszélnek, amelyet ismeretlen nyelveknek tartanak. Az Újszövetségben a Lélek általi elragadtatás nyelve. Nem idegen nyelven beszélést jelent, hanem semmilyen nyelvből ki nem mutatható hangsoroknak elragadtatott állapotban való szólását, azaz tulajdonképpen halandzsát.
A Bibliában a nyelven szólás az őskeresztény közösségnél van említve, majd – állítólag, – a 20. századtól a karizmatikus mozgalmakban ismét megjelent. A Lélek adományai értékrendjében az utolsó helyen állt, a prófétálás alatt.
A nyelveken szólás az Újszövetségben definiált szellemi eredetű megtapasztalás, amely pünkösd napja óta jelen van a Szentlélek-keresztségben részesülő hívők életében. Az említett esemény külső megnyilvánulása. Az apostolok a jelenséget - az esemény részeseiként - következetesen a Szent Lélek keresztség egyetlen kívülről is azonosítható jeleként és bizonyítékaként tartották számon. Pünkösd napján Péter apostol úgy számol be róla, mint "amit ma láttok és hallotok".
Az Újszövetség három leírásban említi a tevékenységet. Pünkösd napján: kezdtek szólani más nyelveken, amint a Lélek adta nekik szólniuk, majd a későbbiekben szintén a Szent Lélek keresztséggel összefüggésben. A bibliai jelentés szerint az apostolok úgy szóltak a tanításuk során, hogy minden jelenlévő a saját anyanyelvén hallotta és értette a szavaikat. Ez a meghatározás eltér a mai karizmatikus vallási csoportok gyakorlatától, ahol értelmetlen és összefüggéstelen szavakat mondanak ki, gyakran transz-szerű állapotban.
Úgy tartották, hogy ez volt a bizonyíték, amit mások életében az apostolok ezzel kapcsolatban elfogadtak, és soha senkitől nem kértek más bizonyítékot. Az Újszövetség más helyen sem tartalmaz e vonatkozásban ettől eltérő utalást.
A nyelveken szólással kapcsolatban kilenc célt nevez meg a Biblia:
A glosszolália kifejezést ma is használják elragadtatott, extatikus állapottal összefüggő nyelvi jelenségek megnevezésére. (Felmerült pl. a Voynich-kézirattal kapcsolatban is.)