Ebben a cikkben mindent megvizsgálunk, ami a Nyercsa-hez kapcsolódik. A keletkezésétől a mai fejlődéséig, a különböző kontextusokban való alkalmazásain keresztül. A Nyercsa alapvető szerepet játszott olyan változatos területeken, mint a társadalom, a technológia, a kultúra és a történelem. Az évek során a Nyercsa vitákat generált az életünkre gyakorolt hatásáról, etikai vonatkozásairól és jövőbeli fejlődéséről. Ezért kulcsfontosságú a Nyercsa-hez kapcsolódó valamennyi szempont mélyreható elemzése annak érdekében, hogy jobban megértsük a jelenkori világban relevanciáját és a jövőben rejlő lehetőségeket.
Nyercsa | |
'Нерча | |
Közigazgatás | |
Országok | Oroszország |
' | Bajkálontúli határterület |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 580 km |
Forrásszint | 1200 m |
Vízgyűjtő terület | 27 500 km² |
Forrás | Oljokmai-hegylánc |
é. sz. 54° 35′ 39″, k. h. 117° 50′ 41″ | |
Torkolat | Silka |
é. sz. 51° 55′ 01″, k. h. 116° 38′ 28″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyercsa témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Nyercsa (oroszul: Нерча) – folyó Oroszország ázsiai részén, a Bajkálontúli határterületen; a Silka bal oldali mellékfolyója.
Hossza: 580 km, vízgyűjtő területe: 27 500 km²; közepes vízhozama: 90 m³/s.
Az Oljokmai-hegylánc (oroszul: Oljokminszkij Sztanovik) Csernisov-hegyén ered.
Széles völgyben hosszan folyik délnyugat felé, majd az Uldurga beömlésétől dél-délkelet felé. Alsó folyásán, a hegyek között már szűk völgyben halad és a torkolat közelében több ágra bomlik, úgy éri el a Silkát.
Október végétől május elejéig, 165–210 napig jég borítja. Bal partján, a torkolattól 7 km-re fekszik Nyercsinszk város, járási székhely.
Jelentős mellékfolyója balról a Nyercsugan (237 km), jobbról az Uldurga (169 km).