Napjainkban a Nyugati Frank Királyság olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír és az emberek széles körét érdekli. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a mindennapi életre gyakorolt hatásai, akár történelmi jelentősége miatt, a Nyugati Frank Királyság a vita kulcsfontosságú pontja lett különböző területeken. A Nyugati Frank Királyság megjelenésétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és a kíváncsiak figyelmét. Ebben a cikkben a Nyugati Frank Királyság-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, annak eredetétől a jelenlegi hatásaiig, azzal a szándékkal, hogy átfogó és gazdagító perspektívát kínáljunk erre a nagyon releváns témára.
Nyugati Frank Királyság | |||
Francia occidentalis 843 – 987 | |||
| |||
Az államalakulatot a térképen barna szín jelzi | |||
Általános adatok | |||
Fővárosa | Párizs | ||
Hivatalos nyelvek | latin | ||
Vallás | katolicizmus | ||
Kormányzat | |||
Államforma | monarchia | ||
Dinasztia | Karoling-ház, Capeting-ház | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugati Frank Királyság témájú médiaállományokat. |
A Nyugati Frank Királyság a II. (Kopasz) Károly uralma alatt álló terület volt a 843-as verduni szerződés után. Ez volt az egyik a Frank Birodalom három utódállama közül a Középső Frank Királyság és Keleti Frank Királyság mellett. Ez az államalakulat a modern Franciaország alapja. Úgy is ismert volt, mint Francia Occidentalis.
A Nyugati Frank Királyság része Aquitania, Bretagne, Burgundia, Katalónia, Flandria, Baszkföld, Gothia (Septimania), Île-de-France és Toulouse.
987-től már Francia Királyság néven szerepelt, mert az Île-de-France-t uraló Capet Hugót, a Capeting-ház alapítóját választották királynak, aki megteremtette az örökletes királyi hatalom alapjait.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |