Náropa
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| Náropa | |
 | |
| Született | 1016 Lahor |
| Elhunyt | 1100 (83-84 évesen) |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Náropa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Náropa (Prákrit:Náropada vagy Nadapáda) (956 – 1041) indiai buddhista jógi, misztikus és szerzetes, Tilopa tanítványa és Niguma testvére, illetve egyes források szerint társa és tanítványa. Marpa fő tanítója – aki a tibeti buddhizmus Kagyü iskoláját alapította. Mindenhol nagy indiai tantrikus buddhistaként ismerik, ahol vadzsrajána buddhizmust gyakorolnak, mégis különösen a tibeti buddhizmusban tartják nagy becsben, mivel neve egybeforrt Nāropā hat jógájával, azoknak a magas szintű jógagyakorlatoknak a rendszerével, amelyek révén elsajátíthatók az annutarajógatantra beteljesítő szakaszához szükséges képességek.
Életrajz
India északkeleti részén vagy Bengálban született, és egy nemesi családban nőtt fel. Nevelése arra irányult, hogy átvegye apja címét és trónját, és a buddhista tanításokat és a brahmanák tanításait is megkapta. Már nyolcéves korában kinyilvánította azt a kívánságát, hogy tanulni szeretne. Kérésére 11 éves korában megengedték neki, hogy Kasmírba utazzon tanulni. Néhány forrás szerint maga az odaút három évig tartott. Más források azt mondják, hogy éppen a tanulmányaira fordított idő tartott három évig és miután hazatért, tanulmányait otthon folytatta, míg nem 1032-ben, 16 évesen feleségül nem vett egy brahmana lányt, Vimalapidít. A házasság nyolc évig tartott, azután befejeződött a kapcsolat és ekkor visszatért Kasmírba. Ott felavatták és folytatta tanulmányait.
28 éves korában a Nalanda melletti Pullahariba költözött. Ott, az első buddhista egyetemen, ahol nagy számban voltak tudósok és tanulók, további tanításokat kapott és ő maga lett az egyetem apátja.
Egy nap meglátogatta egy öregasszony, akit az elbeszélések Vadzsraváráhí Dákiní megtestesülésének tartanak. Rávilágított Nárópa előtt a meditáció gyakorlati tapasztalatának fontosságára, és azt tanácsolta neki, hogy keresse fel Tilopa mestert.
Naropa erre elhagyta Nalandát és a buddhista rendet, és felkutatta Tilopát, akit hosszú keresés után Kelet-Indiában talált meg. Tilopa kemény tanításoknak vetette alá Naropát, hogy fejlessze a tudatát, amivel már kész volt a megvilágosodásra. Gyakorlatokkal edzette koncentrációját, tudatának erejét és élességét – a tudat három nyilát, hogy elérhesse a végső megvalósítást. Ezzel egyidőben titkos tanításokba vezette be.
Abban a 12 évben, ameddig Naropának Tilopa megtalálása tartott éppúgy, mint a rákövetkező tizenkét évben az a feladat állt előtte, hogy a buddhista tanítások tisztán intellektuális megértéséből a Tudat természetének mély, belső megértéséhez és a tanítások alkalmazásához jusson el.
Naropa a megvilágosodást végül egy nagyon nem szokványos módon érte el, amikor egy nap mesterétől egy újabb tanítást kért, de ehelyett Tilopa a fejére ütött a cipőjével. Ezáltal hullottak le az utolsó fátylak is Naropa tudatáról, és megvalósította a Mahámudrát.
Ezután 21 évet töltött el Pulahariban, ahol a Dharmát tanította.
Nárópa hat jógája
A Tilopától kapott legfontosabb tanításokat hat meditációs módszerben foglalta össze. Ezeket ma Nárópa Hat Jógája vagy másképp Náro Cshödrung néven nevezzük. Magasabb gyakorlatoknak tartják őket, és a buddhista tanítók ezeket teljes egészében csak néhány tapasztalt tanítványnak adják át, mert nagyon erős hatással vannak a tudatra. Naropa ezeket a meditációkat tanítványának, Marpának, a fordítónak adta tovább. Naropa egy másik fontos tanítványa Niguma volt, akiről a legtöbbször mint tantrikus társnőjeként, néha pedig a testvéreként beszélnek, (ami onnan ered, hogy a tibeti cham no kifejezés nem egyértelmű és a társnő a Shanga-Kagyü iskolában különös jelentőséggel bír.)
A tanítás a következő részekből áll:
- Tummo (hő-jóga), amellyel felismerhető az üdv oszthatatlansága és az üresség
- Gyulü (illuzórikus test), amely révén felismerhető, hogy a jelenségeknek nincs valós lényegük
- Milam (álom-jóga), amely révén a gyulü-nél szerzett tudás odáig fokozódik, hogy az ember alvás közben is megőrzi a tudatosságát
- Öszal (tiszta fény), amelynek segítségével megérthető az üresség természetes fényessége
- Phova (kibocsátás), amelyen keresztül az ember el tudja választani a tudatát a testétől
- Bardo (a halál és újjászületés közti állapot), amelyben a jógi rekonstruálja tapasztalatait, és irányítást nyer bardo átmenete és újjászületése felett
Jegyzetek
- ↑ a b NUKAT
- ↑ P3085
- ↑ Encyclopedia of Asian Philosophy ed. Oliver Leaman. Routledge: 2001. ISBN 0415172810 pg 282
- ↑ "Notes on the Origin of Some Quotations in the Sekoddeśaṭīkā of Naḍapāda" by M. Nihom. Indo-Iranian Journal 27 (1984) pg 17
- ↑ ni gu ma ( b. 10th cent. )[halott link]
- ↑ Akadémiai lexikonok: világvallások, 2009
Források
- The Life and Teaching of Naropa by Herbert V Gunther. Shambhala Publications 1999 Massachusetts. ISBN 1-56957-110-4
- The Life of Marpa the Translator, Seeing Accomplishes All. Tsang Nyon Heruka Translated by the Nalanda Translation Committee. Shambhala Publications 1995 Boston. ISBN 1-57062-087-3 (pbk.)
- The Life Story of Naropa by Kenpo Chodrak Rinpoche. Published in Kagyu Life International No's 3 & 4,1995 San Francisco
- The Golden Kagyu Garland, A History of the Kagyu Lineage, adapted by Bruce Tarver. Published in Buddhism Today Issue 15, 2005
- 2nd Dalai Lama. Tantric Yogas of Sister Niguma, Snow Lion Publications, 1st ed. U. edition (May 1985), ISBN 0937938289 (10), ISBN 978-0937938287 (13)
- Nárópa élete és tanításai; ford., előszó Hornok Sándor; Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, Budapest, 1997
- Csögyam Trungpa: Az illúzió játéka. Naropa élete és tanításai; ford. Erdődy Péter; Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, Budapest, 1999
- sgam po pa bsod nams rin chen (szerző): tai lo nA ro rnam thar (cím)
- shAkya rin chen(szerző): nA ro pa'i rnam thar
