Tu banner alternativo

Oracle Database

Ebben a cikkben a Oracle Database lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, amely téma minden korosztály és hely figyelmét felkeltette. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a tudományos világra gyakorolt ​​hatásáig a Oracle Database nagy érdeklődést és kíváncsiságot váltott ki minden típusú egyénben. Ezeken az oldalakon a Oracle Database különböző aspektusait elemezzük, az eredetétől a mai fejlődéséig. Készüljön fel egy izgalmas utazásra a Oracle Database-en keresztül, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál!

Tu banner alternativo
Oracle Database
FejlesztőOracle Corporation
Legfrissebb stabil kiadás26ai (stabil verzió, 2025. október 14.)[1]
Programozási nyelvC
Operációs rendszerplatformfüggetlen
KategóriaRDBMS
Licenckereskedelmi
Az Oracle Database weboldala

Az Oracle Database, más néven Oracle adatbázis-kezelő vagy Oracle RDBMS az Oracle Corporation által készített és forgalmazott relációsadatbázis-kezelő rendszer. Egy 2007-es felmérés szerint az Oracle cég az egyik legjelentősebb szereplő az adatbázis-kezelők piacán: 48,6%-os világpiaci részesedéssel szerepel a relációsadatbázis-kezelők között.[2][3]

Larry Ellison és barátai, volt munkatársai Bob Miner és Ed Oates indították Software Development Laboratories (SDL) szoftver-konzultációs céget 1977-ben. Az Oracle szoftver első verzióját az SDL fejlesztette. Az Oracle elnevezés eredetileg egy CIA által indított tervezet kódneve volt, amelyben Ellison a korábbi munkahelyén, az Ampex-ben dolgozott.[4]

Támogatott platformok

Az Oracle9i kiadása előtt az Oracle Corporation sokféle operációs rendszerhez elkészítette az adatbázismotor futtatható verzióját. Újabban az Oracle Corporation az operációs rendszerek szűkebb körét támogatja. 2006 októberi állapot szerint a következő operációs rendszerek és hardverarchitektúrák alatt fut az Oracle Database 10g:

Cég Operációs rendszer processzor / hardver
Apple Mac OS X Server PowerPC
HP HP-UX PA-RISC, Itanium
HP Tru64 UNIX Alpha
HP OpenVMS Alpha, Itanium
IBM AIX5L IBM POWER
IBM z/OS zSeries
Linux x86, x86-64, PowerPC, zSeries Itanium *
Microsoft Windows x86, x86-64, Itanium
Sun Solaris SPARC, x86, x86-64

* Linux platform: az Oracle Database 10g Red Hat, Novell, Debian, Mandriva és Ubuntu Linux disztribúciókhoz lett elkészítve. A cég 2006 októberben bejelentette saját linux disztribúcióját, az Oracle Enterprise Linux-ot – ez egy a Red Hat Enterprise Linux-on alapuló rendszer. Az Oracle a továbbiakban ezt a disztribúciót támogatja Oracle Unbreakable Linux programja keretében.

Verzió számozás

A 2-es verzió óta az Oracle kiadásszámozása a következő kódokat használja:

  • Oracle 2: 2.3
  • Oracle 3: 3.1.3
  • Oracle 4: 4.1.4.0-4.1.4.4
  • Oracle 5: 5.0.22, 5.1.17, 5.1.22
  • Oracle 6: 6.0.17-6.0.36 (OPS kód nélkül), 6.0.37 (OPS kóddal)
  • Oracle7: 7.0.16–7.3.4
  • Oracle8 Database: 8.0.3–8.0.6
  • Oracle8i Database Release 1: 8.1.5.0–8.1.5.1
  • Oracle8i Database Release 2: 8.1.6.0–8.1.6.3
  • Oracle8i Database Release 3: 8.1.7.0–8.1.7.4
  • Oracle9i Database Release 1: 9.0.1.0–9.0.1.5 (patchset, 2003. december)
  • Oracle9i Database Release 2: 9.2.0.1–9.2.0.8 (patchset, 2007. április)
  • Oracle Database 10g Release 1: 10.1.0.2–10.1.0.5 (patchset, 2006. február)
  • Oracle Database 10g Release 2: 10.2.0.1–10.2.0.5 (patchset, 2010. április)
  • Oracle Database 11g Release 1: 11.1.0.6–11.1.0.7 (patchset, 2008. szeptember)
  • Oracle Database 11g Release 2: 11.2.0.1–11.2.0.4 (patchset, 2013. augusztus)
  • Oracle Database 12c Release 1: 12.1 (patchset, 2013. június)

A verziószámozási szintaxis az egyes kiadásokon belül a következő mintát követi: fő.al.alkalmazásszerver.komponensspecifikus_verzió.platform-specifikus_verzió

Pl. a "10.2.0.1 for 64-bit Solaris" azt jelenti, hogy: 10. fő verzió, 2-es alverzió, OracleAS 0, és 1-es szint Solaris 64-bit-es verzióhoz.

Jegyzetek

  1. ↑ Introducing Oracle AI Database 26ai: Next-Gen AI-Native Database for All Your Data
  2. ↑ http://www.oracle.com/database/number-one-database.html
  3. ↑ IDC: Oracle Maintains Lead in Database Market. . (Hozzáférés: 2009. február 2.)
  4. ↑ Welcome to Larryland

További információk

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot