Napjainkban a Oroszországi média rendkívül releváns téma, amely a világ minden tájáról felkeltette az emberek figyelmét. A mai társadalomra gyakorolt hatalmas hatásával a Oroszországi média a vita kulcsfontosságú pontja lett különböző kontextusokban. Legyen szó politikai, társadalmi, kulturális vagy tudományos szféráról, a Oroszországi média széles körű érdeklődést váltott ki, és számos vitát és kutatást váltott ki. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Oroszországi média hatását, és azt, hogy hogyan alakította ki azt, ahogyan megértjük a minket körülvevő világot. Az eredetétől a mai fejlődéséig elmerülünk egy kimerítő elemzésben, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a Oroszországi média jelentőségét a mai társadalomban.
Az oroszországi média (orosz: Средства массовой информации, rövidítve СМИ) a helyi tömegtájékoztatási eszközöket foglalja magába, mint pl. az újságok, a rádió, a televízió és az internet.
A 2010-es években az országban több mint 83 ezer aktív és hivatalosan bejegyzett médiaorgánum működik, amelyek 102 nyelven sugároznak információkat. A média a következőképpen oszlik meg: magazinok: 37%, újságok: 28%, online média: 11%, TV: 10%, rádió: 7%, hírügynökségek: 2%. A nyomtatott sajtó, amely az összes média kétharmadát teszi ki, túlsúlyban van.
Annak ellenére, hogy Oroszország alkotmánya garantálja a szólásszabadságot, a médiát cenzúra sújtja. A Riporterek Határok Nélkül szervezet, – amely évente összeállítja és közzéteszi az országok sajtószabadságra vonatkozó eredményeit, – 2019-ben Oroszországot 180 ország közül a 149. helyre sorolta, a legkevésbé szabad országok közé, elsősorban Vlagyimir Putyin intézkedéseinek köszönhetően.
Az oroszországi média listája a Német Szövetségi Köztársaság Külügyminisztériumi, a Brit Hírcsatorna (BBC), a mediaatlas.ru, a Brémai Egyetem adatait mutatja.
Ezenkívül több kisebb helyi és regionális rádió is működik.