Ozsogina
A Ozsogina széles világában a megközelítések, vélemények és perspektívák nagyon sokszínűek. A téma/egyén/esemény összetettsége az idők során végtelen vitákat és vitákat generált, és a tudás különböző területeinek központi elemévé vált. A társadalomra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Ozsogina felkeltette a tudósok, szakértők és rajongók figyelmét. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Ozsogina legrelevánsabb és legérdekesebb aspektusait, elemezve annak fontosságát és következményeit a különböző kontextusokban.
| Ozsogina | |
| Ожогина | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Oroszország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 523 km |
| Vízhozam | 170 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 24 300 km² |
| Forrás | Moma-hegység |
 é. sz. 66° 50′ 31″, k. h. 147° 09′ 14″ | |
| Torkolat | Kolima |
| é. sz. 66° 13′ 10″, k. h. 151° 05′ 24″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| A Kolima vízgyűjtő területének térképe | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Ozsogina (oroszul: Ожогина) folyó Oroszország ázsiai részén, Jakutföldön; a Kolima bal oldali mellékfolyója.
Földrajz
Hossza: 523 km, vízgyűjtő területe: 24 300 km², évi közepes vízhozama a torkolatnál: 170 m³/s.
A Moma-hegységben eredő két forráság: a jobb oldali Gyelkju (137 km) és a bal oldali Szulakkan (166 km) egyesülésével keletkezik. Onnantól kezdve az Ingyigirka és a Kolima között hosszan elterülő mocsaras lapályon folyik kelet–délkelet felé.
Medre a felső folyásán 50 m, alsó folyásán max. 300 m széles. Kiterjedt árterét számtalan lefűződött holtág borítja, vízgyűjtőjén több mint 2800 állóvíz található. Októbertől májusig befagy, helyenként fenékig.
Legtöbb mellékfolyója a délebbre fekvő Moma-hegység vizeit gyűjti össze. Jelentősebb mellékfolyók:
- a jobb oldali Csocsoljugjun (208 km) és Sziljap (191 km)
- a bal oldali Hoszka (297 km).
Források
- Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija, 3. kiadás (orosz nyelven) (1970–1977)
- Ozsogina (orosz nyelven). Oroszország Állami Vízregisztere
- Ozsogina (Enciklopegyija Voda Rosszii)
