Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Pünkösdhétfő-et, amely téma az elmúlt években nagy érdeklődést és vitát váltott ki. A Pünkösdhétfő eredetétől napjaink relevanciájáig a társadalom különböző szféráinak figyelmét felkeltette. Egy kimerítő elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Pünkösdhétfő-et alkotó különböző éleket, valamint ezek következményeit a különböző kontextusokban. Ezenkívül hangsúlyozzuk a Pünkösdhétfő időbeli alakulását, kiemelve a különböző területekre gyakorolt hatását és a döntéshozatalra gyakorolt hatását. A Pünkösdhétfő különböző nézőpontjainak mérlegelésével olyan átfogó perspektívát kívánunk nyújtani, amely gazdagítja ennek a ma oly fontos témának a megértését.
A pünkösdhétfő egyházi ünnep, amely közvetlenül követi a húsvéti ünnepkört. A pünkösd vasárnapi főünnepét követő nap. 1969-től a pünkösdhétfő már az évközi időhöz tartozik.
A húsvéttal együtt mozgóünnep, akárcsak a pünkösdvasárnap. A pünkösdhétfő kereken az 50. nap húsvétvasárnap után. Legkorábbi dátuma május 11., legkésőbbi június 14.
Magyarországon a pünkösdhétfő 1993-tól munkaszüneti nap.
2018-tól Ferenc pápa döntése értelmében a Katolikus Egyházban liturgikusan nem ünneplik Pünkösdöt ezen a napon, hanem helyette a Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja ünnepe került újonnan bevezetésre.