Manapság a Paczka Ferenc olyan téma, amely világszerte sok ember figyelmét felkelti. A Paczka Ferenc eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig számos vita tárgya volt, és nagy érdeklődést váltott ki különböző területeken. Akár történelmi jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár a tudomány és technológia terén betöltött fontossága miatt, a Paczka Ferenc olyan jelenség, amely továbbra is felkelti a szakértők és a rajongók érdeklődését. Ebben a cikkben a Paczka Ferenc különböző aspektusait vizsgáljuk meg, és elemezzük a különböző területekre gyakorolt hatását annak érdekében, hogy jobban megértsük jelentését és hatókörét a mai társadalomban.
Packa Ferenc | |
Önarcképe | |
Született | 1856. július 31. Monor |
Elhunyt | 1925. április 20. (68 évesen) Berlin |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Cornelia Paczka-Wagner |
Foglalkozása | festőművész |
A Wikimédia Commons tartalmaz Packa Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Paczka Ferenc (Monor, 1856. július 31. – Berlin, 1925. április 20.) magyar festő.
Művészi tanulmányait Münchenben és Párizsban folytatta. Ezután Simor János esztergomi érsek Rómában taníttatta, ahol Paczka Ferenc a pápa arcképét is megfestette. Később Berlinben telepedett le, de a magyarországi festészettel mindvégig megtartotta kapcsolatait. Akadémikus történeti kompozíciói közül a legismertebb Emese álma című képe. Vallásos tárgyú képeken kívül (A tékozló fiú) jelentősek dunántúli tájképei, népéletképei. Több képe az esztergomi Keresztény Múzeum tulajdonában van.
1927-ben műveiből hagyatéki kiállítást rendeztek.