Ebben a cikkben a Palomar 5 témakörben fogunk elmélyülni, amely téma nagy érdeklődést váltott ki a mai társadalomban. A Palomar 5 egy olyan fogalom, amely a tudománytól a populáris kultúráig különböző területeken vált jelentőségre, és hatása az utóbbi időben jelentősen elterjedt. Ezek mentén tárjuk fel a Palomar 5 különböző oldalait és dimenzióit, elemezzük a mindennapi életre gyakorolt hatását, jelentőségét az akadémiai területen, valamint a technológiai és szórakoztatóipari jelenlétét. Multidiszciplináris megközelítéssel arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a Palomar 5-et, és átfogó képet nyújtsunk erről a jelenségről, amely számos egyén és csoport figyelmét felkeltette a mai társadalomban.
Palomar 5 | |
Megfigyelési adatok | |
Osztály | XII |
Csillagkép | Serpens |
Rektaszcenzió | 15h 16m 05.3s |
Deklináció | –00° 06′ 41″ |
Távolság | 75,7 ± ? ezer fényév fé, 23,2 ± ? kpc pc |
Látszó méret (V) | 6′,9 |
Látszólagos magnitúdó (V) | +11,75m |
Fizikai tulajdonságok | |
Sugár | 76 fényév |
Becsült kor | 11,5 ± 1,0 × 109 év |
Más elnevezések | Pal 5 |
Megjegyzések | Hibásan törpegalaxisnak gondolták |
A Palomar 5 (Pal 5) gömbhalmaz a Tejútrendszer halójában, melyet Walter Baade fedezett fel 1950-ben. Ettől függetlenül Albert George Wilson 1955-ben újra felfedezte. A csillagkép neve után először Serpens törpegalaxisként hivatkoztak rá, de később Palomar 5 gömbhalmazként katalogizálták.
A Tejútrendszer több mint 160 gömbhalmazának egyike. Távol van a fősíktól és tőlünk is 23 kpc (75 ezer fényév) a távolsága. Galaxisunk középpontja körüli pályája mentén hosszú árapálynyúlványok csatlakoznak hozzá. Az előtte haladó (déli nyúlvány) és a mögötte haladó (északi) nyúlvány együttes kiterjedése 22°-os. Az északi nyúlvány hossza: 8,3 kpc (27 ezer fényév). A részletesebb vizsgálatok azt is kiderítették, hogy a két nyúlványban összesen mintegy 20%-kal több tömeg van, mint magában a gömbhalmazban.
Mindebből következik, hogy a Palomar 5 az árapályerők által szétzilált gömbhalmaz (hasonlóan a Sagittarius elliptikus törpegalaxishoz). A nyúlványokban megfigyelhető csomósodások azt jelzik, hogy a gömbhalmaz tömegvesztése időszakosan következik be, valószínűleg akkor, mikor a halmaz pálya menti keringése során – körülbelül 100 millió évenként – áthalad a Tejútrendszer fősíkján.
A halmaz keringési ideje galaxisunk körül 290 millió év.
Pályája perigalaktikus és apogalaktikus távolsága: 7,9 és 18,8 kpc (25,7 és 61,3 ezer fényév).