Papkörmösd
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Papkörmösd-et és annak jelentőségét a mai társadalomban. A Papkörmösd már régóta érdekelt, és hatása a modern élet számos aspektusára kiterjed. Az évek során kiterjedt kutatások folytak a Papkörmösd-en, ami jelentős ismeretanyagot eredményezett a témában. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Papkörmösd kapcsán alkalmazott különböző szempontokat és megközelítéseket, valamint annak időbeli alakulását. Ezenkívül megvitatjuk a Papkörmösd gyakorlati és elméleti vonatkozásait különböző területeken, a politikától a tudományon át a populáris kultúráig. Reméljük, hogy a cikk végére átfogó áttekintést adtunk a Papkörmösd-ről, és jobban megértettük annak fontosságát a mai világban.
| Papkörmösd (Krmeš) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 11′ 58″, k. h. 17° 26′ 31″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 58″, k. h. 17° 26′ 31″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Papkörmösd (szlovákul Krmeš, németül Gross-Körmöschd) Királyfa község része. Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Szenci járásában található.
Fekvése
Szenctől 4 km-re délkeletre fekszik.
Története
A község területén az i. e. 1. évezredben germán törzsek laktak, akiket a 6. századtól szlávok váltottak fel. Körmösdöt 1245-ben Kermesd alakban említi először oklevél, egyházi birtokként a pozsonyi káptalan faluja volt. Története során különböző formában fordul elő az oklevelekben. Említik Körmesd, Kurmusd, Pap Körmösd, Kermesd alakban is. 1595. december 3-án a település a Pálffyak birtoka lett, majd Pálffy Miklós halála után a birtok egy részét gróf Mansfeld Miksa szerezte meg. 1595-ben kápolna is állt itt, mely 1663-ban a faluval együtt egy török támadás során égett le. A támadást csak a kápolna harangja vészelte át. 1600-ban 13 jobbágytelek volt a faluban. A Pálffyak 1618. évi urbáriuma név szerint is felsorolja a jobbágyokat, ezen kívül négy működő malmot is megemlít a községben bérleményként. Az urbárium megemlíti a hatalmas uradalmi kertészetet és almáskertet. 1910-ben 381, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott. 1943-ban Királyfához csatolták.
Nevezetességei
- Jézus Szíve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1898-ban épült.