Patogenitás
Ma egy olyan témával foglalkozunk, amely az évek során nagy érdeklődést váltott ki: Patogenitás. A kezdetektől napjainkig a Patogenitás felkeltette az akadémikusok, a kutatók és a rajongók kíváncsiságát. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Patogenitás különböző aspektusait, a társadalomra gyakorolt hatásától a mai relevanciáig. Csatlakozzon hozzánk ezen az utazáson a Patogenitás történetén és következményein keresztül, hogy felfedezze hatását különböző területeken, és jelentőségét a mai világban.
A patogenitás az élősködő életmódot folytató parazitikus lények, vírusok és a különféle mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, archeák és protiszták, eukarióták) betegség-okozó képessége. A patogén (kórokozó) tehát a megfertőzött gazdaszervezetben orvosi-állatorvosi értelemben vett betegség-tüneteket hoz létre. Állatokban és emberekben ilyen tünetek lehetnek például:
- gyulladás,
- láz,
- megváltozott viselkedés (pl. fáradékonyság, köhögés),
- és végső esetben akár a halál.
A patogenitás fogalma jelentősen átfed a virulencia fogalmával, de nem azonos vele. A patogenitás mértéke a különböző gazda-parazita fajpáron belül igen eltérő lehet, de még azonos fajpáron belül is gyors evolúciós változásokat mutathat.
Etimológiája
Magyar nyelvben a „patogén” szó főnévként és melléknévként egyaránt szerepelhet:
- behatoló patogén = behatoló kórokozó
- patogén baktérium = kórokozó képességgel bíró baktérium
Irodalom
- Clayton DH, Moore J (szerk.) 1997. Host-Parasite Evolution: General Principles and Avian Models. Oxford University Press, Oxford.
- Poulin R 2006. Evolutionary Ecology of Parasites. 2nd edition. Princeton University Press.
- Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja Medicina, Budapest. p. 318.
 |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
