Penzsina

A Penzsina világában sokféle szempontot kell megvizsgálni és elemezni. Legyen szó a Penzsina hatásáról a kortárs társadalomra, történelmi gyökereiről vagy mai relevanciájáról, ez kétségtelenül figyelmet és tanulmányozást érdemel. Az évek során a Penzsina nagy érdeklődést váltott ki, és számos vitát és vitát váltott ki. Ebben az értelemben elengedhetetlen, hogy elmélyüljünk a Penzsina körül létező különböző megközelítésekben, valamint a jelenségnek a különböző területeken gyakorolt ​​következményeiben. Ezért kulcsfontosságú, hogy a Penzsina-hez kapcsolódó összes szempontot kimerítően és részletesen kezeljük, hogy megértsük a valódi hatókörét és fontosságát.

Penzsina
Пенжина
Közigazgatás
OrszágokOroszország
Földrajzi adatok
Hossz713 km
Vízhozam680 m³/s
Vízgyűjtő terület73 500 km²
ForrásKolimai-felföld
é. sz. 64° 54′ 45″, k. h. 163° 31′ 22″
TorkolatPenzsinai-öböl, Ohotszki-tenger
é. sz. 62° 28′ 24″, k. h. 165° 17′ 06″
Elhelyezkedése
Térkép
A Penzsina folyó vízgyűjtője
A Penzsina folyó vízgyűjtője
A Wikimédia Commons tartalmaz Penzsina témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Penzsina (oroszul: Пенжина) folyó Oroszország ázsiai részén, a Kamcsatkai határterületen.

Földrajz

Hossza: 713 km, vízgyűjtő területe: 73 500 km², évi közepes vízhozama: 680 m³/s.

Kamcsatka északi részének nagy folyója. A Kamcsatkai határterület északnyugati részén, a Kolimai-felföld északi végénél ered és kelet felé tart. Felső szakaszán még hegyi folyó. Középső folyásán sík vidékre ér, onnan a Penzsinai-hegység mentén dél-délnyugat felé folytatja útját. Medre bizonytalan, számtalan kanyart, holtágat képez. Az Ohotszki-tenger Selihovi-öbléből nyíló Penzsinai-öbölbe torkollik. Torkolata keskeny limánt képez.

Kamcsatka legnagyobb vízgyűjtő területtel rendelkező folyója, ehhez képest vízhozama nem túl jelentős. Elsősorban olvadékvízek és földalatti vizek táplálják. Novemberben befagy és május közepéig vagy végéig jég borítja.

Leghosszabb mellékfolyója jobb oldalon az Oklan (272 km vagy 304 km), bal oldalon a Csornaja (253 km) és a Belaja (304 km).

Források