_ A Pesterzsébet–Csepel HÉV kérdése olyan probléma, amely felkeltette az akadémikusok, tudósok és rajongók figyelmét. A Pesterzsébet–Csepel HÉV régóta vita és tanulmányozás tárgya, és jelentősége meghaladta a különböző tudományágakat. Az évek során látható volt, hogy a Pesterzsébet–Csepel HÉV hogyan fejlődött, és hogyan alkalmazkodott a társadalom és a technológia változásaihoz. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Pesterzsébet–Csepel HÉV gyökereit és mai hatását, valamint a jövőre vonatkozó lehetséges következményeket.
Pesterzsébet–Csepel HÉV | |
Ország | Magyarország |
Város | Budapest |
Átadás | 1911. december 9. (teherforgalom) 1912. május 26. (személyforgalom) |
Megszűnés | 1924. (teherforgalom) 1978. október 31. (személyforgalom) |
Tulajdonos | Budapesti Közlekedési Vállalat |
Üzemeltető | Budapesti Közlekedési Vállalat |
Állomások száma | 9 |
Végállomások | Határ út, Csepel |
Nyomtávolság | 1435 mm |
Feszültség | 1000 V egyenáram |
Egyenáramú feszültség | 1000 V |
A Pesterzsébet–Csepel HÉV Budapest egyik vasútvonala volt, amit megszűnésekor a Budapesti Közlekedési Vállalat üzemeltetett a Határ út és Csepel állomás között.
1911. december 9-én egy 4,8 km hosszú iparvágányt adtak át a teherforgalomnak Erzsébetfalva állomás és a csepeli Weiss Manfréd Művek között a Gubacsi-zárógáton át. A vonalat 1912-ben villamosították és május 26-án megindult a személyszállítás is az Erzsébetfalva állomástól kiágazó szárnyvonalon, a BHÉV üzemeltetésében, a Közvágóhídtól Csepel HÉV-állomásig, ahol új kocsiszínt is avattak. 1919-ben a BHÉV beleolvadt az újonnan létrejött a BEVV-be, azonban két évvel később a BHÉV ismét önálló vállalatként üzemeltette a vonalat. 1924-től a HÉV-szerelvények már a Gubacsi hídon át közlekedtek és ezzel együtt külön iparvágány épült a Weiss Manfréd Művekhez. 1938-ban közvetlen HÉV-járat indult Pacsirtatelepről Csepelre, Erzsébetfalva állomáson irányváltással, amire azért volt szükség, mert a csepeli szárnyvonal vágánya a Közvágóhíd felől érkezett. Ugyanekkor Csepelen átálltak az 500 voltos feszültségre (korábban 1000 V-os volt). 1942-től az új Határ úti átkötés létrejöttével módosult a HÉV-járat útvonala és ezzel együtt megszűnt az irányváltás Erzsébetfalva állomáson. 1949-ben a BHÉV beleolvadt az új FHVKV-ba. 1950-1951 között a II. Rákóczi Ferenc úton középre helyezték a vágányokat és megszűnt Csepel, korzó megállóhely. 1951-ben a csepeli gyorsvasút átadásával a Gubacsi hídon át közlekedő Közvágóhíd–Csepel és Pacsirtatelep–Csepel járatot megszüntették – ez utóbbi pótlására elindult a 19-es busz villamos viteldíjjal. A 19-es busz nem vált be, ezért pár évvel később (1956 előtt) újraindították Csepel és Pesterzsébet felső állomások között a HÉV-forgalmat, ekkor már 1000 V-os feszültséggel. 1959. január 1-jén egy megállóval hosszabb lett a vonal, az új Határ úti végállomástól szállított utasokat, Csepel végállomáson és a Határ útnál is hurokvágány épült. A HÉV-járat időközben betűjelzést kapott, H-val jelölték. 1968-ban a BHÉV beleolvadt a BKV-ba, a járat üzemeltetője a BKV-HÉV lett. A Gubacsi híd 1978-as felújításakor a csepeli szárnyvonal megszűnt, pótlására a BKV elindította a 148-as buszt.
Az állomáslista az 1977-es BKV-tájékoztató, az átszállási kapcsolatok pedig az 1978-as BKV-térkép alapján készültek.
H (Határ út ◄► Csepel) | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
Sorszám (↓) | Megállóhely | Sorszám (↑) | Átszállási kapcsolatok a járat megszűnésekor | ||||
0 | Határ út végállomás |
8 | 30, 31 | ||||
1 | Pesterzsébet felső | 7 | Ráckevei HÉV 23, 23, 51 | ||||
2 | Sósfürdő | 6 | 48, 51, 59 | ||||
3 | Papírgyár | 5 | 48, 51 | ||||
4 | Védgát utca | 4 | 48, 51 | ||||
5 | Kossuth Lajos utca | 3 | 48, 51, 59, 79 | ||||
6 | Tanácsház tér | 2 | Csepeli gyorsvasút 38, 38, 38A, 38B, 48, 51, 52, 52A, 59, 59A, 71, 159 | ||||
7 | Karácsony Sándor utca | 1 | Csepeli gyorsvasút 38, 38A, 38B | ||||
8 | Csepel végállomás |
0 | Csepeli gyorsvasút 38, 38, 38A, 38B, 48, 51, 52, 52A, 59, 59A, 71, 159 |