Pluralizmus
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Pluralizmus-et, amely téma az utóbbi időben sokak figyelmét felkeltette. Miközben elmélyülünk ebben az izgalmas témában, megpróbálunk rávilágítani annak fontosságára és relevanciájára a mai világban. A Pluralizmus eredetétől a társadalomra gyakorolt hatásáig vita és elemzés tárgya volt, és ebben a cikkben megpróbáljuk tárgyilagosan és részletesen foglalkozni minden vetületével. Multidiszciplináris megközelítéssel megvizsgáljuk a Pluralizmus történelmi, kulturális és kortárs vonatkozásait, azzal a céllal, hogy olvasóinknak szélesebb és mélyebb megértését biztosítsuk ennek a lenyűgöző témának.
A pluralizmus fő jelentése: többféleség; többféle érték vagy nézet létezése egyidejűleg.
Etimológia
A nemzetközileg használt kifejezés a latin pluralis (= ‘többes’) szóból ered. Tágabb értelemben arra utal, hogy valamiből sokféle, több van egyszerre.
Rövid definíciói
A pluralizmus rövid definíciói:
- Politikai sokszínűség, többpártrendszer.
- Szegmentált pluralizmus: olyan többpártrendszer, amelyben a pártok önálló szubkultúrákként léteznek egymás mellett
- Azonos funkciót ellátó intézmények közötti választás lehetősége.
- Eltérő vélemények létjogosultságát megengedő irányzat.
A politikában
A politikában olyan feltételrendszer, amely lehetővé teszi, hogy a hatalomból a társadalmi csoportok széles köre részesüljön. A demokratikus politikai rendszer egyik alapértéke és tulajdonsága. Több különböző politikai törekvés egyszerre létezésének lehetősége és természetessége, mely az érdekek, értékrendek, nézetek, ideológiák, pártok és intézmények egymással versengő sokféleségét jelenti. A pluralizmus a társadalom természetes tagoltságát és a politikai hatalom ennek megfelelő megosztását fejezi ki, vagyis azt az állapotot, amelyben a hatalomnak és a befolyásnak számos alapja és forrása van. A fogalom történelmileg az abszolút hatalmat és az állami szuverenitást támadó század eleji elméletekre – például Harold Laski munkáira – nyúlik vissza, valamint Robert Dahl és Charles Lindblom elméleti kutatásaira.
A filozófiában
A filozófiában az idealizmus egyik válfaja, amely szerint a világ nem magyarázható egyetlen elvből, mert sok, egymástól független szellemi szubsztanciából áll, amelyek között vagy nincs belső összefüggés, vagy ha van, az isteni révén keletkezett. Klasszikus képviselője Leibniz filozófiája.
Jegyzetek
- ↑ plurális | Magyar etimológiai szótár | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. január 12.)
- ↑ Bogdanor, Vernon. Politikatudományi enciklopédia (2001.)
- ↑ Új Magyar Lexikon: Pluralizmus (1962)
|
Ez a politikával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
Ez a filozófiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |