A mai cikkben a Podmaniczky István-ről fogunk beszélni, amely ma nagyon fontos téma. A Podmaniczky István olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon, a társadalom különböző aspektusaiban betöltött jelentősége miatt. Többek között a gazdaságra, politikára, technológiára, kultúrára gyakorolt hatásából a Podmaniczky István olyan témának bizonyult, amely nem marad észrevétlenül. Ebben a cikkben elemezzük a Podmaniczky István különböző szempontjait, valamint annak időbeli alakulását és a mindennapi életre gyakorolt hatását. Ezenkívül néhány konkrét példát is megvizsgálunk arra vonatkozóan, hogy a Podmaniczky István hogyan változtatta meg a mindennapi életünkben felmerülő különféle kihívásokkal való szembesülést. Kétségtelen, hogy a Podmaniczky István olyan téma, amely arra hív bennünket, hogy gondolkodjunk el, és nyissuk meg elménket új ötletek és megközelítések előtt. Ne hagyja ki ezt az érdekes cikket a Podmaniczky István-ről!
Podmaniczky István | |||||
Nyitra püspöke | |||||
Született | 1480 előtt nem ismert | ||||
Elhunyt | 1530. június 3. (?) nem ismert | ||||
Felekezet | római katolikus egyház | ||||
Püspökségi ideje 1512. február 6. – 1530. június 3. (?) | |||||
Podmaniczky István a Catholic Hierarchy-n |
Podmaniczky István (1480 előtt – 1530. június 3. vagy október 10. előtt) nyitrai püspök.
Családja a felvidéki Podmanin után kapta a nevét. Édesapja Podmaniczky László várkapitány volt. Rajta kívül két fiú- és három leánytestvére volt a családban és az akkori szokásoknak megfelelően mint fiatalabb testvér, a papi pályát választotta.
1510-től csanádi prépost, majd 1512. február 6-ától Nyitra püspöke, mely tisztséget haláláig ellátta, bár pappá csak 1513. február 2-án szentelték és püspöki székét csak négy nappal később vehette át.
1525-től közreműködött a politikai életben, s a pesti országgyűlések egyik résztvevője volt. Harcolt a mohácsi csatában, amelyből megmenekült, s még az év novemberében részt vett a királyválasztó országgyűlésen Székesfehérvárott. Mivel az esztergomi érsek és több főpap a mohácsi mezőn lelte a halálát mint rangidős püspök, ő tette november 11-én Szapolyai János fejére a Szent Koronát.
Utóbb mégis I. Ferdinándhoz szegődött, és 1527 októberében őt fogadta el Budán királyának, majd november 3-án megkoronázta, egy nappal később pedig a felesége Jagelló Anna fejére tette a koronát.
Átpártolása miatt a később visszatérő Szapolyai megfosztotta nyitrai váraitól és a püspöki javaktól, melyeket enyingi Török Bálint kapott meg, de Ferdinándtól kárpótlásul adományul kapta a szkalkai apátságot 1528. november 9-én.
Előde: Thurzó Zsigmond |
|
Utóda: Thurzó Ferenc |