A mai világban a Pollino olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette különféle érdeklődési területeken. A politikától a tudományig, a szórakoztatáson és a technológián keresztül a Pollino a vita és vita tárgyaként pozicionálta magát a társadalomban. Ez a téma az emberek mindennapi életére is hatással van, és egyre nagyobb érdeklődést váltott ki a hosszú távú következményei és következményei iránt. Ebben a cikkben a Pollino-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, az eredetétől a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig, hogy átfogó áttekintést nyújthassunk erről a lenyűgöző témáról.
Pollino | |
Hely | Olaszország Basilicata és Calabria régiók |
Hegység | Lukániai-Appenninek |
Relatív magasság | 1715 m |
Legmagasabb pont | Serra Dolcedorme (2248 m) |
Típus | mészkőhegység |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 39° 55′, k. h. 16° 14′Koordináták: é. sz. 39° 55′, k. h. 16° 14′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pollino témájú médiaállományokat. |
A Pollino (olaszul: Massiccio del Pollino) hegység, masszívum Dél-Olaszországban, Basilicata és Calabria régiók határvidékén. 1993 óta a Pollino Nemzeti Park része és egyben névadója. A hegységet mészkövek építik fel, emiatt az erózió látványos felszínformákat alakított ki területén. Hasonlóképpen keletkeztek Romito barlangjai, melyek falait a paleolitikumból származó rajzok díszítik. A vidéket átszelő Raganello folyó kanyonvölgyet vágott magának. Legmagasabb csúcsai a Pollino (2248 m) és a Serra Dolcedorme (2267), mely a Szübariszi-síkságra néz. Gazdag állat- és növényvilága van. Területén él az Európa-szerte védett bosnyák-fenyő.