Pueblo indiánok
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Pueblo indiánok témát, amely egy alapvető szempont, amely a mindennapi élet különböző területeit áthatja. Megvizsgáljuk eredetét, fejlődését az évek során, és jelentőségét napjainkban. Részletes és kimerítő elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Pueblo indiánok körül létező különböző megközelítéseket és perspektívákat, valamint annak társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai szférában gyakorolt hatásait. Hasonlóképpen, abbahagyjuk annak megvizsgálását, hogy a Pueblo indiánok hogyan befolyásolta azt, ahogyan a körülöttünk lévő világot észleljük, és hogyan alakította ki interakcióinkat és kapcsolatainkat más egyénekkel. Ezeken az oldalakon végig azt javasoljuk, hogy elmélyedjünk a Pueblo indiánok minden vonatkozásában, azzal a céllal, hogy rávilágítsunk egy, a jelenkorban nagyon fontos témára.
| Pueblo indiánok | |
 | |
| Pueblo indiánok | |
| Vallások | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pueblo indiánok témájú médiaállományokat. |
A pueblo indiánok a mai Új-Mexikó és Arizona államok (Amerikai Egyesült Államok) őslakói, akik már a Kolumbusz előtti időkben falvakban (ún. pueblos) laktak. A földművelés mellett házi iparral is foglalkoztak. 8 törzsre oszthatjuk őket a nyelvük alapján:
- Taos, a Rio Grande felső völgyében
- Tehua, a Rio Grande alsóbb szakaszán, még Santa Fé felett
- Jemez, a Rio Jemez, a Rio Grande jobb oldali mellékfolyójának partjain
- Tanos vagy Taynos, Albuquerque körül
- Queres, a Sta-Fé-River folyó Rio Grandébe ömlő szakaszán
- Acoma, a Rio San José völgyében
- Zuni, a Zuni nevű folyam mentén
- Hopi vagy Moqui törzs, Arizonában a Rio Colorado és a Colorado Chiquito közti fennsíkon (ez a törzs a soson/kígyó-indiánokkal is rokon)
Ezeken felül van még egy népesség, az anasazik, akiknek eredetükről és rokonságukról gyakorlatilag semmit sem tudunk, mivel pueblóik már a gyarmatosítás idején sem voltak lakottak. Nevük jelentése: Ősök, lakhelyük a Chaco-kanyon környékén, Új-Mexikó, Arizona, Utah és Colorado államok találkozásánál, a mogollonoktól és hohokamoktól északra volt.
A területet Álvar Núñez Cabeza de Vaca 1536-ban, és Coronado 1540-ben fedezték fel. Leírták, hogy a pueblo indiánok faragott kövekből emelt magaslatokra (ún. mesas-okra) építették lakóházaikat. Ezek a lakóházak általában kör alaprajzú, emeletes építmények voltak. A legfelső emelet kifelé fordított volt, míg a többi teraszszerűen kiugrott az épületből. A legalsó emelet (ún. estufa) pedig félig a föld alatt helyezkedett el, ez szolgált lakószobául, és itt tartották a vallási szertartásaikat is. Kultúrájuk és iparuk a mai napig megfigyelhető a még fennmaradt törzseknél, és a Washingtoni Nemzeti Múzeumban. Az ezen a területen talált agyagedények fejlett iparágról árulkodnak. Az edényeket ásványi festékekkel vonták be, állatokat, mitológiai motívumokat és geometrikus alakzatokat ábrázoltak rajtuk.
Képek
.jpg)
Források
- A pueblo indiánok építményei (magyarul)
- https://24.hu/tudomany/2017/08/09/madarcsontok-oldhatjak-meg-az-eltunt-civilizacio-rejtelyet/ (magyarul)
| Híres emberek |
| ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Indián törzsek | |||||||||||||
| Kultúra | |||||||||||||
| Közlekedés és útvonalak | |||||||||||||
| Folklór | |||||||||||||
| Aranyláz | |||||||||||||
| Katonai konfliktusok | |||||||||||||
| Befolyás | |||||||||||||
