Római iskola

A mai világban a Római iskola egyre aktuálisabb beszédtémává vált. Legyen szó a tudományos életről, a politikáról, a divatról vagy a technológiáról, a Római iskola nyomot hagyott, és jelentős hatást gyakorolt ​​a társadalomra. Fontos, hogy alaposan megvizsgáljuk a Római iskola hatását a mindennapi élet különböző aspektusaira, és megértsük, hogyan változtatta meg gondolkodásunkat, cselekvésünket és kapcsolatainkat. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Római iskola többféle dimenzióját és a mai világ alakításában betöltött szerepét.

Pátzay Pál: Tízes huszárok emlékműve, Székesfehérvár (1939)

A római iskola az olasz neoklasszicizmus, a novecento művészetének magyar változata.

Története

1928-ban a magyar állam fiatal művészek számára ösztöndíjat indított a Római Magyar Akadémián. E stílus elindítója és fő pártfogója Gerevich Tibor volt, aki egyben az ösztöndíj szellemi atyjának is számít. 1931-ben íródott cikkében körvonalazta az iskola stílusjegyeit és törekvéseit. Ezek közé tartozott, hogy a fiatal magyar művészek a francia és német hatások helyett inkább az aktuális olasz törekvéseket megismerve teremtsenek új stílust. Gerevich azt akarta, hogy „az alapvetés minden téren, építészetben, szobrászatban, festészetben, iparművészetben egyszerre, párhuzamosan, egymásba fonódva induljon meg, hogy szervesen, a művészi ágak egységes kölcsönhatásával alakuljon ki a keresett és remélt új stílus, új szellem”. Ez a neoklasszicizmuson alapuló stílus olaszosságával, modernségével és katolicizmusával kiválóan alkalmas volt mind egyházi, mind történelmi témájú művészeti munkák kivitelezésére.

A római iskolából a művészek folyamatosan kihátráltak, hiszen legtöbben stílust váltottak.

Vilt Tibor: Komárom város címere (1929)

Fontosabb munkák

Alkotók

Források

  • P. Szűcs Julianna: A római iskola. Esztergom : Corvina, 1987. 143 o., 168 t. ISBN 9631325822
  • Művészeti lexikon IV. (R–Z). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983. 99. o.

További információk

Kapcsolódó szócikkek