Rúzs
Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Rúzs-et, amely téma az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. A Rúzs egy lenyűgöző téma, amely sok érdeklődést és vitát váltott ki különböző területeken, a tudománytól a populáris kultúráig. A Rúzs feltárása során elmélyülünk annak különböző aspektusaiban, a történetétől és fejlődésétől a jövőre vonatkozó következményeiig. A Rúzs jobb megértése érdekében megvizsgáljuk a témával kapcsolatos szakértők különböző nézőpontjait és véleményét, valamint a Rúzs által érintett személyek konkrét tapasztalatait. Ez a cikk átfogó és frissített nézetet kíván nyújtani a Rúzs-ről, azzal a céllal, hogy gazdagítsa a tudást és a témával kapcsolatos vitákat.
.jpg)
A rúzs egy kozmetikai termék, mely különféle olajokból és zsírokból, viaszból, színezőanyagból és bőrápoló krémből áll, és az ajkak színezésére szolgál.
A rúzsok általában enyhén illatosítottak, léteznek ibolyántúli sugárzást szűrő, csillogó és ízesített változatok is. Az utóbbi években többek között aloe vera-, E-vitamin- és kollagéntartalmú rúzsok is forgalomba kerültek.
Története
Az első ajakszínezőket már az 5000 évvel ezelőtti Mezopotámiában is ismerték, ahol féldrágaköveket zúztak porrá, és ezekkel festették az ajkakat illetve a szemhéjat. Az egyiptomiak hennával, valamint (mérgező) jód- és brómtartalmú algakivonattal színezték az ajkakat.
Az iszlám fénykora idején, 1000 körül az andalúz arab tudós, Abu l-Kászim az-Zahrávi (Abulcassis) alkotta meg az első, tömör, rúd formájú, illatosított rúzst.
Európában a 16. században, I. Erzsébet angol királynő ideje alatt vált népszerűvé, aki maga is előszeretettel festette vérvörösre ajkait. Később azonban a rúzst és a sminket általában az ördög művének tartották, 1770-ben az angol parlament például törvényben ítélte el azokat a nőket, akik „sminket használva csábítják el a férfiakat”. A rúzst még az 1800-as években is a prostituáltak és a színészek eszközének tulajdonították. 1927-ben egy francia vegyész, Paul Baudecroux tartós, „csókálló” rúzst alkotott Rouge Baiser néven, amelyet azonban később betiltottak, mivel nem lehetett eltávolítani az ajkakról.
A rúzs a második világháború idején, jórészt a hollywoodi filmek hatására vált igazán népszerűvé.
A rúzsokban elenyésző mennyiségben, a színezőanyag részeként előfordulhat ólom, azonban az amerikai Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hivatal (FDA) véleménye szerint ezek a mennyiségek nem jelentenek egészségügyi kockázatot.
Jegyzetek
- ↑ HarmoNet - Rúzs
- ↑ a b Rita Johnson: WHAT'S THAT STUFF? - Lipstick. Chemical & Engineering News. 1999.
- ↑ Muslim Contribution to Cosmetics. FSTC Limited, 2003. május 20. . (Hozzáférés: 2008. január 29.)
- ↑ Az érvénytelenített házasságtól a csábításig - a vörös rúzs titka. hvg.hu, 2016. március 31. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
- ↑ Lipstick & Lead: Questions & Answers. US Food and Drug Administration. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Lipstick című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom
- Catherine de Castelbajac: The Face of the Century: 100 Years of Makeup and Style. Rizzoli International Publications, 1995, ISBN 0-8478-1895-0.
Kapcsolódó szócikkek
További információk
