Rakétaindítások a Hold felszínéről
A mai világban a Rakétaindítások a Hold felszínéről rendkívül aktuális kérdéssé vált, és hatása a társadalom különböző területein tükröződik. Befolyása a politikai és gazdasági szempontoktól a kulturális és társadalmi szempontokig terjed. Ez egy olyan téma, amely nagy érdeklődést váltott ki és vitát váltott ki minden szinten, a tudományos köröktől a mindennapi beszélgetésekig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Rakétaindítások a Hold felszínéről különböző aspektusait, és elemezzük mai hatását, valamint a jövőre nézve lehetséges következményeit.
Mindmáig 12 alkalommal szállt fel űreszköz a Hold felszínéről. Ezen indítások két fő ok köré csoportosulnak, az egyik ilyen az űrtechnológiai célból végrehajtott repülés, a másik kézzelfoghatóbb, szállítás a Hold felszínéről a Föld felszínére. Ezek lehetnek holdkőzet minták, vagy a holdexpedíció tagjai. Miután a Hold gravitációja lényegesen kisebb mint a Földé, ezért kevesebb energiabefektetéssel lehet végrehajtani az űrhajó vagy az űrszonda fellövését a holdfelszínről.
Négy program során történt ilyen esemény, először a Surveyor-program alatt, viszont az első ilyen alkalom nem volt eltervezve. A Surveyor-3 holdszonda leszállása során egy számítógépes hiba következtében nem történt meg a hajtómű lekapcsolása 40 méter magasan, emiatt talajt érés után visszaugrott 10 méterre, amit 2 újabb kisebb huppanás követett. A Surveyor-6 szondánál viszont tervezett volt a hajtómű 2,5 másodperces működtetése. Mind a hat sikeres Apollo expedíció alkalmával a holdkomp visszatérő moduljában szálltak fel és tértek vissza a Hold körüli pályán tartózkodó parancsnoki modulhoz az űrhajósok. Ezen kívül három sikeres mintavevő és szállító űrlaboratóriumot lőtt fel a Szovjetunió a Luna-program keretében. A legutóbbi indítás a kínai Csang-o–5 mintavételi misszió alatt történt.
Az indítások kronológiája
| Űreszköz | Ország | Az indítás dátuma | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Surveyor–3 |  Amerikai Egyesült Államok
|
1967. április 20. | A fedélzeti számítógép hibája miatt a hajtómű talajt érés után is működött. |
| Surveyor–6 | Amerikai Egyesült Államok
|
1967. november 17. | Űrtechnológiai kísérlet, 2,5 másodperces hajtómű működtetés. |
| Apollo–11 holdkomp AM | Amerikai Egyesült Államok
|
1969. július 21. | Az első holdra szállás visszatérő egysége. |
| Apollo–12 holdkomp AM | Amerikai Egyesült Államok
|
1969. november 20. | A második holdra szállás visszatérő egysége. |
| Luna–16 visszatérő egység |  Szovjetunió
|
1970. szeptember 21. | Az első sikeres automatikus mintavétel, és Földre juttatás. |
| Apollo–14 holdkomp AM | Amerikai Egyesült Államok
|
1971. február 6. | A harmadik emberes holdexpedíció visszatérő egysége. |
| Apollo–15 holdkomp AM | Amerikai Egyesült Államok
|
1971. augusztus 2. | A negyedik emberes holdexpedíció visszatérő egysége. |
| Luna–20 visszatérő egység | Szovjetunió
|
1972. február 22. | Holdminta eljuttatása a Földre. |
| Apollo–16 holdkomp AM | Amerikai Egyesült Államok
|
1972. április 24. | Az 5. holdexpedíció hazajuttatása. |
| Apollo–17 holdkomp AM | Amerikai Egyesült Államok
|
1972. december 14. | A 6. holdexpedíció hazajuttatása. |
| Luna–24 visszatérő egység | Szovjetunió
|
1976. augusztus 19. | Máig utolsó szovjet mintaszállítás. |
| Csang-o–5 visszatérő egység |  Kína
|
2020. december 3. | Máig utolsó Hold-Föld mintaszállítás. |
Jegyzetek
- ↑ Az "AM" a holdkomp felszállóegységére (Ascent Module) utal.
További 3 olyan eset történt még, hogy más égitest felszínéről űreszköz szálljon fel: a japán Hayabusa szonda hajtott végre le és felszállást a 25143 Itokawa kisbolygón, továbbá a Hayabusa-2 és az OSIRIS-REx missziók mintavételi manőverei.
