Ranguni bombamerénylet
Ebben a cikkben elmélyülünk a Ranguni bombamerénylet lenyűgöző világában, feltárjuk az eredetét, a társadalomra gyakorolt hatását és a mai jelentőségét. Az első megnyilvánulásaitól az idők folyamán bekövetkezett fejlődéséig a Ranguni bombamerénylet kitörölhetetlen nyomot hagyott a mindennapi élet különböző területein. Ezen a vonalon alaposan elemezzük azokat a különböző szempontokat, amelyek a Ranguni bombamerénylet-et egyetemes érdeklődésre számot tartó témává teszik, valamint a különböző kontextusokban és kultúrákban rejlő következményeket. Nem számít, hogy Ön szakértő a témában, vagy csak most kezdi felfedezni annak fontosságát, ez a cikk teljes és gazdagító betekintést nyújt a Ranguni bombamerénylet-be.
| Ranguni bombamerénylet | |
 | |
| Ország |  Mianmar |
| Helyszín | Rangun |
| Célpont | Cson Duhvan |
| Időpont | 1983. október 9. |
| Típus |
|
| Áldozatok | 21 |
| Sérültek | 46 |
 Ranguni bombamerénylet
Pozíció Mianmar térképén
| |
 é. sz. 16° 48′ 09″, k. h. 96° 08′ 52″Koordináták: é. sz. 16° 48′ 09″, k. h. 96° 08′ 52″ | |
A ranguni bombamerényletet észak-koreai merénylők követték el a Burma fővárosába, Rangunba látogató Dél-Koreai elnök ellen 1983. február 23-án. A politikus túlélte a támadást, de 21 ember meghalt, 46 megsebesült.
A merénylet
Az észak-koreai ügynökök a bombát a ranguni Mártírok mauzóleumánál helyezték el, de a pokolgép még Cson Duhvan megérkezése előtt felrobbant. Az elnök azért késett, mert túl nagy volt a forgalom a városban. A robbanásban 17 dél-koreai, közöttük a kormány négy tagja meghalt. Az áldozatok között volt négy burmai állampolgár is. Cson Duhvan azonnal hazautazott, és Észak-Koreát tett felelőssé a merénylet elkövetéséért.
A burmai hatóságok arra a megállapításra jutottak, hogy a pokolgépet három észak-koreai ügynök telepítette a mauzóleum tetőterébe, majd rádióirányítással hozták működésbe. A robbanás azért volt korai, mert a dél-koreai elnök érkezését jelző kürtszó véletlenül korábban hangzott el.
A merénylők
A három merénylő, az észak-koreai hadsereg egyik őrnagya és két századosa elmenekült a helyszínről, de a hatóságok a nyomukra bukkantak. Két nap múlva egyiküket tűzharcban agyonlőtték, a másik kettőt, miután sikertelenül próbálták kézigránáttal felrobbantani magukat, elfogták. Egyiküket, Kang Min Csult, aki együttműködött a nyomozókkal, életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, társát kivégezték. Kang a 2000-es években szeretett volna Dél-Koreába jutni, és erre volt is fogadókészség Szöulban, de 2008-ban a ranguni börtönben meghalt.
Források
- ↑ Yonhap News: Kim Hyung-jin. Calls rise for review of 1983 Rangoon bombing by North Korea [archivált változat]. Yonhap News (2006). Hozzáférés ideje: 2017. augusztus 4. [archiválás ideje: 2007. október 18.]