Rojtosszárnyúak
A modern világban a Rojtosszárnyúak általános érdeklődésre számot tartó témává vált, mivel hatással van a társadalom különböző aspektusaira. A gazdaságra gyakorolt hatásától a technológiai és kulturális relevanciáig a Rojtosszárnyúak fordulópontot jelent a világ megértésének módjában. Jelentősége meghaladta a földrajzi korlátokat, és globális vitát váltott ki jelentéséről és következményeiről. Ebben a cikkben feltárjuk a Rojtosszárnyúak számos aspektusát és a mai társadalomban betöltött szerepét, elemezve hatásait és jövőjét egy változó és dinamikus kontextusban.
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Alrendek és Családok | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Rojtosszárnyúak témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Rojtosszárnyúak témájú kategóriát. |
A rojtosszárnyúak (tripszek, hólyagoslábúak Thysanoptera) az ízeltlábúak törzsének és a rovarok osztályának egyik rendje kb. 3000 fajjal.
Nevüket onnan kapták, hogy összenőtt közép- és utótorukon négy nagyon keskeny, szegélyén hosszú rojtokkal, pillákkal ellátott szárny nő.
Apró, sötét színű rovarok. A legtöbbjük levelek, virágok nedvein él. Főleg nyári napokon rajzanak nagy tömegekben — az ilyen fajok általában gabonaféléken fejlődnek, és érzékeny mezőgazdasági károkat okozhatnak. Sokuk épületek belsejében telel át.
Lárváik átváltozással (tökéletlen átalakulással, hemimetamorfózissal), tehát fokozatosan, több vedléssel, de bábozódás és szelvényszaporító átalakulás nélkül fejlődnek imágóvá.
Rendszertani felosztásuk
A rendbe az alábbi alrendek és családok tartoznak:
- Tojócsöves tripszek (Terebrantia)
- Csőfarkú tripszek (Tubulifera)
- Tojócsőnélküli tripszfélék (Phlaeothripidae)
Jegyzetek
- ↑ Ulrich Sedlag, 1979: A csodálatos rovarvilág. Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1982. ISBN 963 231 370 4, p. 182.
