Ebben a cikkben elmélyülünk a Rosty Vince lenyűgöző világában, feltárva annak eredetét, a társadalomra gyakorolt hatását és a mai jelentőségét. A Rosty Vince ősidők óta döntő szerepet játszik az emberi lények életében, és mindenre hatással volt a kulturálistól a technológiai szempontokig. A következő néhány sorban részletesen elemezzük a Rosty Vince-hez kapcsolódó összes szempontot, megfejtjük titkait, tisztázzuk a tévhiteket, és kiemeljük a jelenkori világban betöltött fontosságát. A történelem első említésétől a mai globalizált társadalomban való jelenlétéig a Rosty Vince kitörölhetetlen nyomot hagyott minden korosztály és kultúra embereinek életében, és egyetemes érdeklődésre számot tartó témává vált.
Barkóci Rosty Vince | |
Született | 1803. július 21. Alsópaty, Vas vármegye, |
Elhunyt | 1857. április 19.(53 évesen) Igal, Somogy vármegye, |
Házastársa | Kanicsár Terézia (1812–1875) |
Szülei | Rosty Lajos |
Foglalkozása | táblabíró, ügyvéd, becsületbeli tanácsos és uradalmi tiszttartó |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Barkóci Rosty Vince (Alsópaty, Vas vármegye, 1803. július 21.–Igal, Somogy vármegye, 1857. április 19.), táblabíró, ügyvéd, becsületbeli tanácsos és uradalmi tiszttartó, sümegi földbirtokos.
Az előkelő nemesi barkóci Rosty család sarja. Apja ifjabb barkóci Rosty Lajos (1769–1839) cs. kir. kapitány, úttörő a pezsgőkészítésben Magyarországban, zalai földbirtokos, anyja Khelbl Anna (1776–1823) volt. Az apai nagyszülei idősebb barkóczi Rosty Lajos (1731–1780), földbirtokos, a herceg és gróf Batthyányiak javainak kormányzója, valamint bajáki Bajáky Anna (1736–1787) asszony voltak. Nagynénjei: Rosty Petronella (1770–1792), akinek a férje hertelendi és vindornyalaki Hertelendy György (1764–1831), Zala vármegye alispánja, táblabírája, földbirtokos, valamint Rosty Katalin (1776–1836), akinek a férje nemes Oszterhueber Ferenc (1751–1835) Zala vármegye alispánja, földbirtokos.
1819 és 1820 között a Győri királyi jogakadémián járt; korábban Sopronban tanult. Az 1830-as években Rosty Vince becsületbeli tanácsos és uradalmi tiszttartó volt Sümegen; később a piarista rend ügyésze, valamint uradalmi és közbirtokossági ügyész is volt. A sümegi társas életnek a nagy elkötelezettje is volt; az ottani úri kaszinó alapítótagjai között szerepelt. Rosty Vince szíve közel állt a reformkori új eszmékhez; az 1845-ben készült listán szerepelt a Zala megyei önkéntes adózó nemesek között, Deák Ferencet követve.
Pesten 1828. szeptember 9-én feleségül vette Kanicser Terézia (Pest, 1805. március 27.–Buda, 1875. június 3.) kisasszonyt, akinek a szülei Kanicser Péter (1770–1848), pesti polgár szűcsmester és Laszkar Magdolna voltak. Rosty Vince és Kanicser Terézia frigyéből született: