SDTV

A mai cikkben a SDTV-et vizsgáljuk meg, egy olyan témát, amely az elmúlt években nagy jelentőségűvé vált. A SDTV felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, vitákat és vitákat generálva különböző területeken. Az iparra gyakorolt ​​hatásától a társadalomra gyakorolt ​​​​hatásáig a SDTV érdekes pont azok számára, akik szeretnék jobban megérteni a minket körülvevő világot. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a SDTV számos aspektusát, elemezve annak időbeli alakulását és hatását a különböző kontextusokban. Készülj fel egy izgalmas felfedező és elmélkedési utazásra a SDTV-ről.

Az SDTV kifejezés a Standard-Definition TV (magyarul: normál felbontású televízió) rövidítése, nevét az Amerikai Egyesült Államokban a HDTV-től való megkülönböztetés érdekében hozták létre. A Standard-Definition TV PAL és NTSC normával megegyező felbontású és képfrissítésű, digitális, veszteséges tömörítéssel dolgozó tévészabvány. Ez egy olyan analóg tévé, amit elláttak egy digitális adások vételére alkalmas ATSC vagy DVB-T tunerrel. Ezzel venni tudja a digitális adásokat, de a HDTV-műsorok közel sem nézhetőek rajta olyan jól, mint egy HDTV-n.

SDTV felbontások

Felbontás	Felbontás neve	Pixel méretarány (4:3)	Pixel méretarány (16:9)	Használják
720×576	576i	16:15	64:45	D1/DV PAL (ITU-R 601)
704×576	576p	12:11	16:11	EDTV PAL
720×480	480i	8:9	32:27	DV NTSC
720×486	480i	8:9	32:27	D1 NTSC (ITU-R 601)
704×480	480p	10:11	40:33	EDTV NTSC

Források

• SDTV felbontások (angolul)

Jegyzetek

1. ↑ SDTV fogalma. . (Hozzáférés: 2009. október 31.)
2. ↑ SDTV jellemzői. . (Hozzáférés: 2009. október 31.)

Ez a távközlés témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!