Sajó Sándor (költő)
A Sajó Sándor (költő) világában sokféle megközelítést, véleményt és nézőpontot találunk. Akár a tudomány, az irodalom, a politika vagy bármely más terület szempontjából, a Sajó Sándor (költő) a történelem során tanulmányozás, vita és elmélkedés tárgya volt. Ebben a cikkben a Sajó Sándor (költő)-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Elemezzük azokat a különböző elméleteket, kutatásokat és felfedezéseket, amelyek hozzájárultak a Sajó Sándor (költő)-ről alkotott ismereteink bővítéséhez, valamint az ellentmondásokhoz és kihívásokhoz, amelyekkel jelenleg szembesül. Ezzel az átfogó elemzéssel megpróbáljuk megvilágítani ezt a releváns és érdekfeszítő témát, és látni fogjuk, hogyan formálta és alakítja tovább világunkat.
| Sajó Sándor | |
 | |
| Élete | |
| Született | 1868. november 13. Ipolyság |
| Elhunyt | 1933. február 1. (64 évesen) Budapest |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | vers, dráma |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sajó Sándor témájú médiaállományokat. | |
Sajó Sándor, született Heringer (Ipolyság, 1868. november 13. – Budapest, 1933. február 1.) költő, tanár, drámaíró, tankerületi királyi főigazgató, az MTA levelező tagja.
Élete
Id. Sajó Sándor és Rosnagl Terézia fia. Az elemi iskolát Ipolyságon, középiskolai tanulmányait a selmecbányai evangélikus líceumban végezte. Egyetemi tanulmányait Budapesten folytatta, 1895-ben nyert tanári oklevelet. 1891-től a nyitrai polgári és középkereskedelmi iskolában, 1893-tól az újverbászi gimnáziumban tanított, egy ideig a Verbász és Vidéke című lapot is szerkesztette. 1903 után Budapestre került. Tanította a magyar és latin nyelvet valamint a szépírást 1903-1918 között a Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban. 1917-től 1930-ig a kőbányai Szent László Gimnázium igazgatója volt. Ő volt az Országos Középiskolai Tanáregyesület főtitkára és a Magyar Tanárok Nemzeti Szövetségének elnöke is. 1917-ben tagja lett a Kisfaludy Társaságnak. 1930-ban vonult nyugalomba. A Magyar Tudományos Akadémia 1932-ben választotta levelező tagjává. 1933. február 1-jén a Krisztina körúton a Déli Vasút előtti illemhelyen érte a halál. Neje Delhaes Lujza volt.
Művei
Hazafias és irredenta költemények szerzőjeként vált ismertté. Verseit 1885-től közölték a fővárosi és vidéki újságok, folyóiratok. A "Magyarnak lenni" c. verseskötetében "A vén bolond" c. 1923. évi versében jelent meg először az a verssor, amely azóta szállóigévé vált: "Gyáva népnek nincs hazája".
- Fiatal szívvel (versek, Bp., 1898)
- Útközben (versek, Bp., 1904)
- Zrínyi György házassága (történelmi vígjáték, bemutatta a Nemzeti Színház, 1907-ben)
- Gordonka (versek, Bp., 1910)
- Tegnaptól holnapig (versek, Bp., 1920)
- Magyar versek (Bp., 1922)
- Muzsikaszó (Bp., 1925)
- Gyertyaláng (Bp., 1930)
- Válogatott költeményei (Bp., 1937).
- Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben című többkötetes műben Hontmegye ismertetetése [halott link]
Emlékezete
- Sajó Sándor, a honszerető költő és pedagógus, (Nemzeti sorskérdések a XX. század Európájában című konferencia előadásai, 2008, Ipolyság) Palóc Társaság évkönyv-sorozata, SikerX Bt. Kiadó, 2009, ISBN 978-963-7082-32-0
- Sajó Sándor-szavalóverseny, Ipolyság
- 2018-ban az óbudai Árpád Gimnáziumban Sajó Sándor-emléktáblát lepleztek le.
Jegyzetek
- ↑ Születési bejegyzése az ipolysági rk. keresztelési akv. 103/1868. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 10.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. I. ker. állami halotti akv. 255/1933. folyószáma alatt.
- ↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1917 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
- ↑ Sajó Sándor: Magyarnak lenni (válogatott versek), Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2006., 107. old. MEK
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
- ↑ Pásztor Péter: A honszerető Sajó Sándor emléktáblát kapott Óbudán, felvidek.ma, 2018. október 26. Online hozzáférés
Források
- Magyar életrajzi lexikon: Sajó Sándor
- Sajó Sándor a Kárpát-medence területi egységéért
- Sajó Sándor: Magyarnak lenni MEK
- Sajó Sándor: Magyarnak lenni (rovásírással) MEK
További információk
- Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. , Béta Irodalmi Rt., .
- Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. , Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, .
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor
- Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája. II. Ajaktól Zsurkig. Nyíregyháza, Jósa András Múzeum, 1996. (A Jósa András Múzeum kiadványai 41.)
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Alszeghy Zsolt: Sajó Sándor. In: Vázlatok. Bp., 1925 (119-127. old.)
- Sipos Béla: Az Óbudai Árpád Gimnázium 120 éve. (1902-2022) OSZK-MEK. mek.oszk.hu (Hozzáférés: 2023. május 14.)
