Sorszámnév
Napjainkban a Sorszámnév olyan téma, amely mind személyes, mind szakmai téren nagy aktualitást kapott. A Sorszámnév megjelenése óta jelentős hatást gyakorolt a társadalomra, vitákat, elmélkedéseket és cselekvéseket generált, amelyek célja, hogy megértsék és kezeljék következményeit. Akár lokálisan, akár globálisan, a Sorszámnév minden korosztálytól, kontextustól és szakmától függetlenül felkeltette az egyének figyelmét, és a kortárs élet központi elemeként kiemelkedik. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy mélyebben elmélyüljünk a Sorszámnév elemzésében, feltárva annak többféle dimenzióját és következményeit, hogy jobban megértsük hatókörét és relevanciáját a mai világban.
A sorszámnév a határozott számnevek fajtájába tartozik, mint határozott számnév pontosan megjelöli a sorrendi helyet (például hetedik, tizedik).
Képzésük
A sorszámnév onnan kapta a nevét, hogy a tőszámnévből -dik képzővel képezzük (kivéve: első, második), így meghatározható a sorrendi hely. Néha az -ik nélküli puszta -d képző alkot sorszámnevet: harmad(éves), heted(ízben).
Használatuk
- Római sorszámnevet használunk kerületek, iskolai osztályok, emeletek megkülönböztetésénél.
- A házszámokat és lakásokat, valamint az évszámokat és a napokat ponttal jelöljük, de tőszámnévi alakban ejtjük őket.
Jelölőszám
- Sorszámnév helyett gyakran jelölőszámot használunk, melyet -s képzős melléknévi alakként használunk (például egyes számú iskola, 72-es postahivatal, 84-es út).
|
Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
