A mai világban a Starlink (műholdprojekt) olyan témává vált, amely az egyének és közösségek széles spektruma számára nagyon fontos és érdekes. A Starlink (műholdprojekt) megjelenése óta felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, és vitákat váltott ki az eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig. A Starlink (műholdprojekt)-et különböző nézőpontokból tanulmányozták és elemezték, ami hatalmas mennyiségű információhoz és véleményhez vezetett az üggyel kapcsolatban. Ebben a cikkben elmélyülünk a Starlink (műholdprojekt) izgalmas világában, feltárva jelentését, következményeit és lehetséges jövőbeli fejlesztéseit.
Starlink | |
Típus |
|
Alapítva | 2015. január |
Névadó | Csillagainkban a hiba |
A Starlink weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Starlink témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Starlink műholdprojekt vagy műholdsereg, a SpaceX űripari cég világméretű műholdas projektje, amelyet a globális internetszolgáltatás céljára indított el.
Az alacsony vagy közepes Föld körüli pályán keringő műholdak segítségével nyújtott internetszolgáltatás kb. 4 milliárd ember számára valósulhat meg, olyanoknak, akiknek eddig erre nem volt technikai lehetőségük. Amennyiben elég nagy sávszélességet tudnak a projektben biztosítani, a projekt versenyképes lehet a földi internetszolgáltatókkal szemben is.
Egy korai elképzelés szerint a 2012-ben alakult OneWeb Ennek az alapgondolatát vette át Elon Musk, a SpaceX vállalat tulajdonosa, aki kezdetben szorosan együttműködött a WorldVu vállalattal.
(akkori neve: WorldVu) terveiben 648 vagy még ennél is több műhold Föld körüli pályára állítása szerepelt.Farooq Khan, a Samsung Researcher Amerika elnöke a Starlink műholdas projekt alapgondolatát már 2015-ben Mobile Internet from the Heavens – Mobilinternet az égből című cikkében felvázolta. Elképzelése szerint egy kb. 4600 darabból álló konstellációval, amely alacsony Föld körüli pályán kering, terabájt/s adatátviteli sebesség érhető el. Amennyiben 5 milliárd felhasználóval és felhasználó/hó/200 gigabájt adatforgalommal számolunk, akkor 1 zetabájt vagyis 1 milliárd terabájt adatforgalmat generálhatunk. A növekvő internetfelhasználást tekintve pedig teljesen reális lehet ez a szám így érdemes mikroműholdas hálózatot kiépíteni.
2016 novemberében Elon Musk, a SpaceX vállalat tulajdonosa globális internetszolgáltatásra kért engedélyt az amerikai kormánytól abból a célból, hogy űralapú internetszolgáltatást valósítson meg közel 5 év alatt.
Mélyen a geostacionárius pálya alatt, a Föld felszíne felett 550 kilométeres magasságban – korábban ez a magasság 1150 km volt, – helyezkedik el a 4425 műhold, amely az első műholdcsomag lesz majd, az egyenlítői síkhoz képest 53°-os hajlásszöggel, 24 különböző pályasíkon – hozzávetőlegesen az ISS 405 km magasságban kering a Föld felett. (A pályamagasság megváltoztatásának oka az űrszemétveszély csökkentése volt.) A Starlink első két Tintin A & B nevű tesztholdja 2018. február 22-én hagyta el a Földet. A kísérleti holdak eredményeinek függvénye volt, hogy később hogyan alakul a projekt sorsa.
2019. május 24-én ennek az első csomagnak az első 60 db műholdját vitte fel a SpaceX Falcon 9 rakétájának sikeres missziója. – Egy hónappal korábban, 2019 áprilisában az Amazon is beszállt az űrversenybe. A Kuiper projekt névre keresztelt program során 3236 darab műholdat vinnének fel különböző magasságokba. – A 2019. május 24-én fellőtt műholdak saját ionhajtóművük segítségével jutottak el a számukra kijelölt pozícióba. A fellövés utáni "kirajzás" meglehetősen látványos volt. Szabályosan egy vonalban haladva, egymástól alig néhány, 1-2, 4-6, ívpercnyi távolságra haladtak, így a csillagászok remekül meg tudták figyelni őket. A Starlink „műholdvonat” második indítása 2019. november 11-én történt meg és ez még nagyobb feltűnést keltett, mint a korábbi, mert már egyre jobban zavarta a csillagászok tevékenységét. Olyannyira, hogy az Egyesült Államokban élő Bakos Gáspár csillagász petíciót indított el a műholdak fellövésének megakadályozása érdekében. A Starlink műholdprojekt keretén belül 242 darab műhold helyezkedik el Föld körüli pályán, mely 2020 februárja folyamán további 120 darabbal bővült. A Starlinken kívül azonban más cégek is juttatnak fel műholdakat, így a többszörösére növekedett műholdforgalom nemcsak a csillagászok kutatásait és az észleléseit veszélyeztetik, hanem az űrszemét további terjeszkedését is elősegíthetik.
A SpaceX kommunikációs műholdas hálózat terveit hivatalosan 2015 januárjában jelentették be. Eszerint a már meglévő földi kommunikációs forgalom 50%-át, valamint a sűrűn lakott részek internetes adatforgalmának akár 10%-át is el tudják érni. Elon Musk vezérigazgató szerint jelentős kielégítetlen kereslet mutatkozik az alacsony költségű globális szélessávú hálózatok iránt. A SpaceX műholdas fejlesztőbázisának Redmondi megnyitását 2015 januárjában jelentették be partnereivel karöltve az új kommunikációs hálózat fejlesztése és kiépítése érdekében.
Abban az időben a seattle-i iroda kb. 60 mérnököt és további 1000 embert vett fel 2018-ig. A társaság 2800 m2-es bérelt helyiségben működött 2016 végéig, majd 2017 januárjára egy további 3774 m2-es épülettel bővült szintén Redmondban. 2018 augusztusában a SpaceX összevonta és átköltöztette a seattle-i csapatot egy nagyobb, három épületből álló telephelyre a Redmond Ridge Corporate Centerbe, hogy a kutatás és fejlesztés mellett támogassa a műholdas gyártást is.
2016 júliusában a SpaceX egy 740 m2 területű fejlesztői helyet vásárolt Irvine-ben, Kaliforniában. Az állásajánlatokból kiderül, hogy az Irvine-i iroda magában foglalja a jelfeldolgozást, az RFIC és az ASIC fejlesztést a műholdas program számára. 2016 januárjában a társaság bejelentette, hogy két prototípus-műholdat még ez évben pályára állít melyek kb. 2020-ig működni fognak
2016 októberére a SpaceX kifejlesztette azokat a kezdeti műholdakat, melyeket reményeik szerint 2017-ben elindítanak és tesztelnek, de közben a műholdas divízió egy jelentős üzleti kihívásra összpontosított. Ez a felhasználói – vevő – berendezések kellően olcsó kialakításának elérése volt, amely bárhol könnyen telepíthető lehetőleg 200 USD-ért. A SpaceX elnöke, Gwynne Shotwell azt mondta, hogy a projekt a „tervezési szakaszban maradt, mivel a vállalat a felhasználói terminál költségeivel kapcsolatos kérdések megoldására törekszik.” A két eredeti teszt műhold nem repült, és csak a földi tesztelés során használták. A tervezett indítást 2018-ra halasztották.
2016 novemberében a SpaceX kérelmet nyújtott be a Szövetségi Hírközlési Bizottsághoz (FCC) egy "nem geostacionárius pályás (NGSO) műholdas rendszerre a Ku és Ka frekvenciasávokat használva" 2017 márciusában a SpaceX beterjesztett a FCC-hez egy második kérelmet mely több mint 7500 darab V-sávban (40–75 GHz) működő eszköz lenne és nagyon alacsony föld körüli pályán keringene (VLEO). Ezt a magas frekvenciasávot korábban nem alkalmazták kereskedelmi kommunikációs szolgáltatások számára. A terv szerinti 7518 műhold csak 340 km magasságban kering míg az eredetileg tervezett 4 425 darabszámu csoport a Ka és Ku-sávokban 1200 km-es tengerszint feletti magasságban. A SpaceX tervei két területen is szokatlanok voltak. Egyrészt a kommunikációs spektrum kevésbé használt V-sávját kívánta felhasználni, valamint nagyon alacsony Föld körüli pályát, ahol az eszközök általában rövid élettartalommal bírnak, vagy költséges az üzemeltetésük a sok üzemanyag miatt a pályamódosítások végett. A 2017 márciusi terv után felszólították a SpaceX-et, hogy indítson el eredeti Ka / Ku típusú teszt műholdakat 2017-ben, 2018-ban, valamint kezdje el a teljes 4425 műholdas flotta kiépítést 2019-ben.
2015–2017-ben némi vita merült fel a hatóságokkal a frekvenciaengedéllyel kapcsolatban a műholdak tekintetében. A hagyományos frekvenciahasználat szabályozása szerint a műholdas szolgáltatók „egyetlen eszközt indítanak üzembe helyezési határidejük betartása érdekében. Ez a politika lehetővé teszi az üzemeltető számára, hogy blokkolja az értékes rádióspektrum felhasználását évekig anélkül, hogy flottáját telepítené ". 2017-ben az FCC hatéves határidőt határozott meg egy teljes rendszer (konstelláció) telepítésére. A Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) 2017 közepén javaslatot tett egy kevésbé korlátozó iránymutatásra. 2017 szeptemberében mind a Boeing, mind az SpaceX petíciót nyújtott be az Egyesült Államok FCC-jének a hatéves szabály mentességével kapcsolatban, de ezt megtagadták. 2019-re az FCC úgy határozott, hogy a kiépítés felének hat éven belül pályára kell állnia, a teljes rendszernek pedig az engedély kiadásától számított kilenc év alatt.
2017 augusztusában a SpaceX a szélessávú műholdas hálózatuk számára levédte a Starlink nevet, melyet a "The Fault in Our Stars" című könyv ihletett. A SpaceX 2017 végén nyújtott be dokumentumokat az FCC-hez, hogy tisztázza űrtörmelék-csökkentési tervüket. „A társaság működési tervet hajt végre a műholdak rendezett keringésére a hasznos élettartamuk végére (megközelítőleg öt-hét év), sokkal gyorsabb ütemben, mint amennyire a nemzetközi szabványok megkövetelik. hajtóművesen egy olyan ártalmatlan pályára költöznek, ahonnan küldetésük befejezése után körülbelül egy éven belül visszatérnek a Föld légkörébe.” 2018 márciusában az FCC bizonyos feltételekkel jóváhagyta a SpaceX kérelmét. Viszont külön jóváhagyást kell szereznie a Nemzetközi Távközlési Uniótól is. Az FCC támogatta a NASA azon kérését miszerint felkéri az SpaceX-et, hogy még magasabb szintű keringési megbízhatóságot érjen el, mint amit a NASA korábban is alkalmazott. A műholdak 90% -ának megbízható keringése vagy megsemmisülése a misszió befejezése után.
A SpaceX 2018 májusában a teljes hálózat fejlesztésének és telepítésének költségét 10 milliárd dollárra becsüli. 2018 közepén a SpaceX átszervezte a redmondbeli műholdas fejlesztési részleget, és felmondott több felső vezetőnek. A cég 2018 novemberében amerikai jóváhagyást kapott további 7 518 db szélessávú műhold telepítésére, a korábban engedélyezett 4 425 db volt. A SpaceX a kezdeti 4 425 műholdra 2016-ban nyújtott be engedélyt 1110 km -1325 km tengerszint feletti magasságon, jóval a Nemzetközi Űrállomás felett. Az új jóváhagyás egy nagyon alacsony föld körüli pályára eső, nem geostacionárius műholdas elrendezésre irányult, amely 7 518 műholdból áll 335 km és 346 km közötti tengerszint feletti magasságon. Továbbá azt is kérelmezte novemberben az Egyesült Államok Szövetségi Hírközlési Bizottságánál (FCC), hogy a korábban megadott engedélyt módosítva körülbelül 1600 műholdat működtessen (a 4 425 db Ka / Ku-sávú műholdból ami 1150 km-en lett jóváhagyva) csupán 550 km magasságban. Ezek a műholdak hatékonyan működnének egy harmadik 550 km-es pályán, míg az 1200 km-es magasabb és a 340 km-es alsó pályákat csak később használnák amikor a műholdak jelentősen nagyobb telepítése válik lehetővé a későbbi években. A FCC 2019 áprilisában jóváhagyta a kérelmet, amelyben összesen közel 12 000 műhold szerepel három orbitális héjban. Kezdetben körülbelül 1600 db 550 km-es magasságban, majd később hozzávetőlegesen 2800 db Ku- és Ka-sávú műholdat helyez el 1150 km-en és körülbelül 7500 db V-sávú műholdat 340 km-en. Az amerikai hadsereg 2018-ban elkezdett tesztvizsgálatokat végezni, hogy felmérje a hálózatok felhasználásának módját. Decemberben az amerikai légierő 28 millió dolláros szerződést kötött a Starlink specifikus tesztelési szolgáltatásaira. 2019 februárjában a SpaceX leányvállalata a SpaceX Services, Inc. kérelmet nyújtott be az FCC-hez legfeljebb egymillió rögzített műholdas földi állomás üzemeltetésére, amely kommunikálni fog a nem geostacionárius pályán mozgó (NGSO) Starlink műholdakkal. 2019 áprilisára a SpaceX a kutatás-fejlesztés után és alatt a gyártásra koncentrál. Nyilvánvalóan szükség lesz 44 db nagy teljesítményű a következő 60 hónapban havonta épített és elindított alacsony költségű szállító járműre, többek között hogy az FCC spektrumelosztási engedélyének megfeleljenek. A SpaceX közölte, hogy betartják a határidőt, amely szerint a rendszer felét „az engedélyezéstől számítva orbitális pályára hat éven belül, a teljes rendszert pedig kilenc év alatt” kiépítik. 2019. június végén az első május 24-i 60 db műholdból az irányítás hárommal elvesztette a kapcsolatot; a fennmaradó 57 a tervek szerint működött. Negyvenöt műhold elérte a végső pálya magasságot, 550 km-t, öt még mindig emelte a pályáját, és további öt rendszer ellenőrzés alatt állt. A fennmaradó két műholdat arra szánták, hogy gyorsan eltávolítsák a pályáról visszatérve a légkörbe a műholdak keringési folyamatának és biztonságos megsemmisítésének tesztelése céljából. A három, akikkel elvesztették a kapcsolatot várhatóan szintén visszatérnek, de ezt passzív módon teszik, mivel a SpaceX már nem volt képes aktívan irányítani őket. 2019 júniusában az SpaceX engedélyt kért az FCC-től 270 földi terminál – az Egyesült Államokban országszerte 70 és 200 Washington államban az SpaceX alkalmazottai otthonába -, valamint repülőgép-antenna üzemeltetésére négy amerikai repülőtérre, valamint öt föld-föld teszthelyre. 2019 szeptemberben a cég további változtatásokat kérelmezett a FCC-től. A SpaceX kérte, hogy háromszorozza meg az 550 km-es pályák számát 24-ről 72-re, azzal érvelve, hogy több síkban helyezhetnek el műholdakat egyetlen indításból. A változtatást 2019 decemberében hagyták jóvá. Az 550 km-es héjban található műholdak száma változatlanul 1584 marad. Elon Musk 2019 októberében nyilvánosan tesztelte a Starlink hálózatot internetkapcsolat használatával, hogy tweetet küldjön a Twitter oldalára.
2020. április 22-ig a SpaceX 422 db Starlink műholdat indított el. Azt tervezik, hogy 2020-ban is 60-as csoportokat küldenek fel a Falcon 9 rakterében előreláthatólag két hetente. Összesen közel 12 000 műholdat terveznek telepíteni, amelyet később 42 000-re lehetne bővíteni. Eszerint a SpaceX felkérte a Nemzetközi Távközlési Szövetséget, hogy hozzon létre spektrumot 30000 további Starlink műhold számára. A cég már rég tervezi a világ legnagyobb alacsony föld körüli pályáján működő szélessávú konstellációját. Most újabb 30 000 kiegészítő Starlink műhold kérelmét nyújtotta be az Egyesült Államok Szövetségi Kommunikációs Bizottságának a már jóváhagyott 12 000 darab mellé. "Nem garantált, hogy számos bejelentés benyújtásával a SpaceX további 30 000 műholdat épít és indít. Tim Farrar, a SpaceX kritikus telekommunikációs elemzője tweetjében kijelenti, hogy kétséges, hogy az ITU időben képes-e felülvizsgálni az ilyen nagy horderejü bejelentéseket. A 20 különálló kérelmet úgy látja, mint a SpaceX erőfeszítését arra, hogy „megfojtsa az ITU-t a tanulmányokban”, miközben folytatja a grandiózus tervét". 2020. április 17-én a SpaceX módosította a Starlink hálózat architektúráját. A cég kérelmet nyújtott be a Szövetségi Kommunikációs Bizottsághoz (FCC), amelyben azt kérte, hogy több műholdat működtessenek alacsonyabb pályákon, mint azt a FCC korábban engedélyezte. Az FCC-nek az SpaceX által benyújtott módosított terve a Ku-sáv és a Ka-sáv műholdjai a Starlink hálózat következő szakaszában valósul meg Mindegyik 540 km és 570 km között tengerszint feletti magasságban működik, 53,2°, 70,0° és 97,6° szögben. Az alkalmazás 4 408 Starlink műholdat számol, kevesebbet, mint amit az előző architektúrában elképzeltek.
Küldetés | Indítási dátum és idő (UTC) | Indító állomás | Indító eszköz | Pálya magasság | Pályaszög | Műholdak száma | Verzió | Eredmény | Landolás |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Tintin | február 22, 2018, 14:17 | Vandenberg, SLC-4E | F9 FT ♺ B1038.2 | 514 km | 97.5° | 2 | nincs | sikeres | nem történt |
Két teszt műhold melyek Tinitin A és B néven ismertek (más néven MicroSat-2a és 2b) | |||||||||
Starlink v0.9 L0 | május 24, 2019, 02:30 | CCAFS, SLC-40 | F9 B5 ♺ B1049.3 | 440–550 km | 53° | 60 | v0.9 | sikeres | sikeres (OCISLY) |
Starlink v1.0 L1 | november 11, 2019, 14:56 | CCAFS, SLC-40 | F9 B5 ♺ B1048.4 | 550 km | 53° | 60 | v1.0 | sikeres | sikeres (OCISLY) |
Starlink v1.0 L2 | január 7, 2020, 02:19 | CCAFS, SLC-40 | F9 B5 ♺ B1049.4 | 550 km | 53° | 60 | v1.0 | sikeres | sikeres (OCISLY) |
Starlink v1.0 L3 | január 29, 2020, 14:06 | CCAFS, SLC-40 | F9 B5 ♺ B1051.3 | 550 km | 53° | 60 | v1.0 | sikeres | sikeres (OCISLY) |
Starlink v1.0 L4 | február 17, 2020, 15:05 | CCAFS, SLC-40 | F9 B5 ♺ B1056.4 | 550 km | 53° | 60 | v1.0 | sikeres | sikertelen |
Starlink v1.0 L5 | március 18, 2020, 12:16:39 | KSC, LC-39A | F9 B5 ♺ B1048.5 | 550 km | 53° | 60 | v1.0 | sikeres | sikertelen |
Starlink v1.0 L6 | április 22, 2020, 19:30:30 | KSC, LC-39A | F9 B5 ♺ B1051.4 | 550 km | 53° | 60 | v1.0 | sikeres | sikeres (OCISLY) |
Starlink v1.0 L7 | június 4, 2020, 01:25 | CCAFS, SLC-40 | F9 B5 ♺ B1049.5 | 550 km | 53° | 60 | v1.0 | sikeres | sikeres (JRTI) |
Starlink v1.0 L8 | június 13, 2020, 09:21 | CCAFS, SLC-40 | F9 B5 ♺ B1059.3 | 550 km | 53° | 58 | v1.0 | sikeres | sikeres (OCISLY) |
Starlink v1.0 L9 | augusztus 7, 2020, 05:12 | KSC, LC-39A | F9 B5 ♺ B1051.5 | 550 km | 53° | 57 | v1.0 | sikeres | sikeres (OCISLY) |
Starlink v1.0 L10 | augusztus 18, 2020, 14:31 | CCAFS, SLC-40 | F9 B5 ♺ B1049.6 | 550 km | 53° | 58 | v1.0 | sikeres | sikeres (OCISLY) |
Starlink v1.0 L11 | szeptember 3, 2020, 12:46 | KSC, LC-39A | F9 B5 ♺ B1060.2 | 550 km | 53° | 60 | v1.0 | sikeres | sikeres (OCISLY) |
Starlink v1.0 L12 | október 6, 2020, 11:29 | KSC, LC-39A | F9 B5 ♺ B1058.3 | 550 km | 53° | 60 | v1.0 | sikeres | sikeres (OCISLY) |
Starlink v1.0 L13 | október 18, 2020, 12:25 | KSC, LC-39A | F9 B5 ♺ B1051.6 | 550 km | 53° | 60 | v1.0 | sikeres | sikeres (OCISLY) |
Starlink v1.0 L14 | október 24, 2020, 15:31 | CCAFS, SLC-40 | F9 B5 ♺ B1060.3 | 550 km | 53° | 60 | v1.0 | sikeres | sikeres (JRTI) |
Starlink v1.0 L15 | november 25, 2020, 02:13 | CCAFS, SLC-40 | F9 B5 ♺ B1049.7 | 550 km | 53° | 60 | v1.0 | sikeres | sikeres (OCISLY) |
Starlink v1.0 L16 | január 20, 2021, 13:02 | KSC, LC-39A | F9 B5 ♺ B1051.8 | 550 km | 53° | 60 | v1.0 | sikeres | sikeres (JRTI) |
Transporter 1 | január 24, 2021, 15:00 | CCAFS, SLC-40 | F9 B5 ♺ B1058.5 | 560 km | 97.6° | 10 | v1.0 | sikeres | sikeres (OCISLY) |
Starlink v1.0 L17 | március 4, 2021, 08:24 | KSC, LC-39A | F9 B5 ♺ B1049.8 | 550 km | 53° | 60 | v1.0 | sikeres | sikeres (OCISLY) |
Starlink v1.0 L18 | február 4, 2021, 06:19 | CCAFS, SLC-40 | F9 B5 ♺ B1060.5 | 550 km | 53° | 60 | v1.0 | sikeres | sikeres (OCISLY) |
Starlink v1.0 L19 | február 16, 2021, 03:59 | CCAFS, SLC-40 | F9 B5 ♺ B1059.6 | 550 km | 53° | 60 | v1.0 | sikeres | sikertelen |
Starlink v1.0 L20 | március 11, 2021, 08:13 | CCAFS, SLC-40 | F9 B5 ♺ B1058.6 | 550 km | 53° | 60 | v1.0 | sikeres | sikeres (JRTI) |
Starlink v1.0 L21 | március 14, 2021, 10:01 | KSC, LC-39A | F9 B5 ♺ B1051.9 | 550 km | 53° | 60 | v1.0 | sikeres | sikeres (OCISLY) |
Starlink v1.0 L22 | március 24, 2021, 08:28 | CCAFS, SLC-40 | F9 B5 ♺ B1060.6 | 550 km | 53° | 60 | v1.0 | sikeres | sikeres (OCISLY) |
Starlink v1.0 L23 | április 07, 2021, 16:34 | KSC, LC-39A | F9 B5 ♺ B1058.7 | 550 km | 53° | 60 | v1.0 | sikeres | sikeres (OCISLY) |
Starlink v1.0 L24 | április 29, 2021, 03:44 | CCAFS, SLC-40 | F9 B5 ♺ B1060.7 | 550 km | 53° | 60 | v1.0 | sikeres | sikeres (JRTI) |
Starlink v1.0 L25 | május 4, 2021, 19:01 | KSC, LC-39A | F9 B5 ♺ B1049.9 | 550 km | 53° | 60 | v1.0 | sikeres | sikeres (OCISLY) |
Starlink v1.0 L26 | május 15, 2021, 22:56 | KSC, LC-39A | F9 B5 ♺ B1058.8 | 550 km | 53° | 52 | v1.0 | sikeres | sikeres (OCISLY) |
Starlink v1.0 L27 | május 9, 2021, 06:42 | CCAFS, SLC-40 | F9 B5 ♺ B1051.10 | 550 km | 53° | 60 | v1.0 | sikeres | sikeres (JRTI) |
Starlink v1.0 L28 | május 26, 2021, 18:59 | CCAFS, SLC-40 | F9 B5 ♺ B1063.2 | 550 km | 53° | 60 | v1.0 | sikeres | sikeres(JRTI) |
Starlink v1.0 L29 | június, 2021 | CCAFS, SLC-40 | F9 B5 ♺ B10??.? | 550 km | 53° | 60 | v1.0 | tervezett | tervezett (OCISLY) |
Starlink v1.0 L30 | június, 2021 | CCAFS, SLC-40 | F9 B5 ♺ B10??.? | 550 km | 53° | 60 | v1.0 | tervezett | tervezett (JRTI) |
Starlink v1.0 L31 | június, 2021 | CCAFS, SLC-40 | F9 B5 ♺ B10??.? | 550 km | 53° | 60 | v1.0 | tervezett | tervezett (OCISLY) |
2019. szeptember 2-án az Európai Űrügynökség (ESA) Aeolus időjárási műholdja és a Starlink egyik műholdja kis híján összeütközött egymással. Az ESA, miután észlelte a problémát, kitérő manővert hajtott végre az Aeolus műholddal, így sikerült megelőzni az ütközést.