Szálkás pajzsika
A mai világban a Szálkás pajzsika olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt hatásáról, akár történelmi jelentőségéről, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatásáról van szó, a Szálkás pajzsika minden korú és hátterű ember figyelmét és fantáziáját megragadta. A körülöttünk lévő világ és az azt alakító erők megértéséhez elengedhetetlen, hogy többet tudjunk a Szálkás pajzsika-ről. Ebben a cikkben a Szálkás pajzsika különböző aspektusait vizsgáljuk meg, eredetétől a mai hatásig, teljes és részletes áttekintést nyújtva, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy jobban megértse ezt a lenyűgöző témát.
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 5000 Ft | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Dryopteris carthusiana (Vill.) H.P.Fuchs | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szálkás pajzsika témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szálkás pajzsika témájú médiaállományokat és Szálkás pajzsika témájú kategóriát. |
A szálkás pajzsika tudományos nevén (Dryopteris carthusiana) a pajzsikafélék családjába tartozó védett növény.
Élőhelye
Láperdőkben, ültetett fenyvesekben. Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság, valamint a Kisalföld területén él, valamint a Mátrában is megtalálhatóak állományai.
Leírása
A levelek kétszeresen szárnyaltak, mereven felfelé állóak, 50–70 cm hosszúak, hosszúkás-tojásdadok, a levélnyél rendszerint olyan hosszú, mint a lemez. Az alsó elsőrendű szárnyak háromszögletesek, 5–15 cm hosszúak, a másodrendűek szárnyasan osztottak, a csúcsuk szálkás-hegyes, felfelé álló fogas. Júliustól szeptemberig szórja spóráit.
Jegyzetek
- ↑ Florisztikai adatok a Gˆdˆllıi-dombs·g ter¸letÈrıl I.. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
- ↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol171_p3-176.pdf A Kisalföldi meszes homokpuszta növényélete – egykor és ma. 100 éve jelent meg Polgár Sándor első leírása a győri homoki sztyeppvidékről]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
Források
- www.terra.hu
- greenfo [halott link]
