A mai világban a Szamoscikó olyan téma, amely minden korosztály és hátterű ember figyelmét felkeltette. Akár a társadalomban betöltött jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár a tudományos területen betöltött jelentősége miatt, a Szamoscikó állandó beszédtéma lett. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Szamoscikó példátlan jelentőségűvé vált, heves vitákat váltva ki, és emberek millióinak érdeklődését világszerte. Ebben a cikkben a Szamoscikó különböző aspektusait és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását tárjuk fel.
Szamoscikó (Țicău) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Máramaros |
Rang | falu |
Községközpont | Sülelmed (Ulmeni) |
Irányítószám | 437362 |
SIRUTA-kód | 109336 |
Népesség | |
Népesség | 488 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szamoscikó (románul Țicău), település Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében.
Szilágycsehtől keletre, a Cikói szoros északi bejáratánál, a Szamos bal partján fekvő település.
Szamoscikó, Cikó nevét 1543-ban említette először oklevél Czykofalva néven, mint Kővár tartozékát, a Drágffyak birtokát.
1549-ben Chykofalva, 1555-ben Cykofalwa, 1808-ban Czikó ~ Csikó, 1913-ban Szamoscikó néven írták. 1555-ben Cykofalwa a Kusalyi Jakcs Boldizsár, Mihály és András birtoka volt, amely Bélteki Drágffy Györgyről szállt rájuk, majd 1583-ban a falu Gyulafi Istvánhoz került. 1601-ben Basta zsoldosai égették fel a falut. 1617-ben Kun István, majd a Wesselényiek birtokába került. 1810-ben a faluban 55 gazdát írtak össze. Ez évben, gr. Tholdi Zsigmond halála után pereskedés indul fiai közt. A per után a birtokot Péchy Zsigmond vásárolja meg, aki itt kastélyt és mellé nagy parkot épít a falu északi részén.
A falu lakosai református hitre térésének idejéről nem maradtak fenn adatok. 1678-ban már Sárközi János, később Ákosi Sebestyén volt a cikói lelkipásztor. Az 1700-as években Szamosardó leányegyháza volt, 1750 után vált önálló református egyházzá, mert Kun István kiegészítette a papi bért 10 veder borral és két vízimalom szombati vámjával. 1910-ben 477 lakosából 174 magyar, 267 román, 34 cigány volt. Ebből 14 római katolikus, 307 görögkatolikus, 143 református volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Szilágycsehi járásához tartozott.
„ | Ez a helység régentén magyarokból állott, / Kiknek száma mára tíz gazdára szálott. | ” |