Szamuely László
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Szamuely László témáját, elemezve annak eredetét, a társadalomra gyakorolt hatását és a jövőre vonatkozó lehetséges következményeket. A Szamuely László már régóta érdeklődés és vita tárgya, és relevanciája ma is jelentős. Különböző nézőpontokon és megközelítéseken keresztül igyekszünk megvilágítani a Szamuely László körüli különböző szempontokat, hogy átfogó és gazdagító jövőképet kínálhassunk olvasóinknak. Történelmi jelentőségétől a kortárs kultúrára gyakorolt hatásáig közelebbről megvizsgáljuk, mit jelent a Szamuely László, és hogyan fejlődött az idők során.
| Szamuely László | |
 | |
| Szamuely László | |
| Született | Szamueli László 1897. március 2. Nyíregyháza |
| Elhunyt | 1920. január 28. (22 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | újságíró, magántisztviselő |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szamuely László, szül. Szamueli névváltozat: Számuelly (Nyíregyháza, 1897. március 2. – Budapest, 1920. január 28.) magántisztviselő, újságíró, kommunista pártmunkás, Szamuely Tibor testvéröccse.
Élete
Szamueli Lajos terménykereskedő és Farkas Cecília fiaként született zsidó családban. Öt fiútestvére volt: Tibor, Zoltán, István, György és János. Négy polgári és két kereskedelmi iskolai osztályt végzett. 1915-ben bevonult katonának, 1916-ban orosz hadifogságba esett és részt vett a magyar hadifoglyok forradalmi mozgalmában. Az OK(b)P Magyar Csoportjának tagja, s az agitátoriskola hallgatója volt. 1918 decemberében hazatért Magyarországra, és bekapcsolódott a Kommunisták Magyarországi Pártjának szervezésébe. Mint a Vörös Ujság munkatársát 1919. március 10-én Debrecenben letartóztatták, március 21-én került szabadlábra. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Vörös Hadsereg 5. vörös hadosztályának politikai megbízottja volt, később pedig (áprilistól) a Szovjetház katonai parancsnoka. 1919 nyarán a Forradalmi Kormányzótanács megbízásából a devecseri és Sopron környéki ellenforradalmi mozgalmak leverését irányította. A kommün bukása után illegális pártmunkára Budapesten maradt, ám decemberben elfogták, halálra ítélték és kivégezték.
Jegyzetek
- ↑ a b Születése bejegyezve Nyíregyháza állami születési akv. 319/1897. folyószáma alatt.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 130/1920. folyószáma alatt.
- ↑ Simor András: Így élt Szamuely Tibor. Budapest, Móra Könyvkiadó, 1978, 19-20. p.
- ↑ a b HU BFL - VII.102.a - fogoly - 1919 - 1101
Források
- Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1976. 605. o. ISBN 963 09 0412 8
- Szamuely László. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. június 5.)
- A Szocialista Forradalomért. Budapest, 1975, Kossuth Könyvkiadó, 659–660. o. ISBN 963 09 0243 5
További információk
- Szamuely László soproni bűnei. Az ukrán tisztek meggyilkolása. Pesti Napló, 71. évf. 13. sz. (1920) 4. o.
- HU BFL - VII.102.a - fogoly - 1919 - 1101
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Szabó Ágnes: Az illegális pártmunka kezdetei a Tanácsköztársaság megdöntését követő hónapokban. Párttört. Közl., 1966. I. sz.
- Fazekas János: Visszaemlékezés a Szamuely-testvérek ellen Nyíregyházán elkövetett merényletre. Kelet–Magyarország, 1967. január 15.
- A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai. 5, 6/A, 6/B. kötet. Bp., 1956–1960.
- Szabó Ágnes: A Kommunisták Magyarországi Pártjának újjászervezése. Bp., 1970.
