Szent Sebek

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Az Öt Szent Seb azt az öt sebet jelképezi, amelyet Krisztuson ejtettek keresztrefeszítésekor. Ezek közül kettő azok a szögek, amelyekkel Jézust a keresztrúdhoz erősítették. Ezeket a szögeket a kéztőcsontok és az orsócsont közé verték.

Másik kettő az a két szög, amelyet Krisztus lábába ütöttek. Ezek a vasszögek a második és harmadik lábközépcsont között, közvetlenül a lábtőcsontokhoz való csatlakozásnál helyezkedtek el.

Az ötödik seb a mellkas jobb oldalán át a szívig hatoló szúrt seb volt, melyet Longinus római centurió ejtett Jézuson lándzsájával.

János evangéliumán kívül más kanonizált evangélium nem említi a sebeket. János 19:31 - 37 szerint az utolsó sebből vér és víz folyt.

A sebek mint jelképek

A Szent Sebeket gyakran használták szimbólumként. A Jeruzsálemi Szentsír Lovagrend jelvénye. A hagyomány szerint Bouillon Gottfried viselte először. A Jeruzsálemben járt zarándokok ilyen keresztet hoztak magukkal emlékül, melyen gyakran latin felirat díszelgett: Signum sacri itineris Hierosol. A kereszt szintén megtalálható Grúzia zászlajában.

A modern kultúrában

Stigma

Külső hivatkozások

• A keresztrefeszítésről