Ebben a cikkben a var1 lenyűgöző világát fogjuk felfedezni. A modern társadalomra gyakorolt hatásától a történelmi eredetig egy utazásra indulunk a különböző oldalain keresztül. A Var1 több területen is vita tárgya volt, a politikától a populáris kultúráig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk ennek relevanciáját különböző összefüggésekben, valamint mindennapi életünkre gyakorolt hatását. Felfedezzük, hogyan alakította a var1 a körülöttünk lévő világról alkotott képünket, és hogyan járult hozzá a hozzá való viszonyulásunkhoz. Készüljön fel arra, hogy elmélyüljön ennek az izgalmas témának a mélyreható és informatív elemzésében.
Szentiván (Liptovský Ján) | |||
A község látképe. | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Liptószentmiklósi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1263 | ||
Polgármester | Juraj Filo | ||
Irányítószám | 032 03 | ||
Körzethívószám | 044 | ||
Forgalmi rendszám | LM | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1099 fő (2021. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 14 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 635 m | ||
Terület | 67,77 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 02′ 57″, k. h. 19° 40′ 37″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 57″, k. h. 19° 40′ 37″ | |||
Szentiván weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentiván témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Szentiván (szlovákul Liptovský Ján) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.
A Liptói-medencében, Liptószentmiklóstól 5 km-re délkeletre, az Alacsony-Tátra északi peremén, a Szentiváni-völgy kapujában fekszik.
A régészeti leletek tanúsága szerint területén a bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt itt.
A falu a 13. században keletkezett azon a területen – a Plostin és a Bocianka-patak között –, melyet 1263-ban IV. Béla király adott Budimir comesnek. 1263-ban még „Vezverys” néven említi először oklevél és 1286-ban is „Vesueres” néven szerepel. Ezután épülhetett fel első temploma, melyet Keresztelő Szent János tiszteletére szenteltek és a falut ezután már templomáról nevezték el. 1358-ban „Zenth Ivan”, 1380-ban „Zentyan”, „Zentyuan”, „Sendywan”, „Zentiwan”, 1386-ban „S. Johannes”, 1479-ben „Zenth Janus” alakban említik a korabeli források. A falu a Szent-Iványi család ősi fészke. A 16. században határában, a Bocianka-patak mellett aranybányát nyitottak. A 16. századtól kezdték felismerni meleg vizű forrásainak jelentőségét is. A község területén 9 meleg vizű forrás található, közülük a legnevezetesebb a Rudolf-forrás. 1784-ben 112 házában 955 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZENT IVÁN. Tót falu Liptó Várm. földes Ura Sz. Iványi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Boczához 1 1/2 mértföldnyire; savanyú vize, ’s kriptája nevezetesíti; határja középszerű.”
1828-ban 142 házát 907-en lakták. Lakói többnyire zsellérek voltak, akik a nemesi birtokokon dolgoztak. A 19. század második felétől sokan vállaltak kőműves munkákat a rohamosan épülő Budapesten. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.
A fürdőt 1929–1930-ban építették ki, vendégei között a környékbeli lakosokon kívül sok magyar és német is volt.
1880-ban 979-en lakták, ebből 826 szlovák és 60 magyar anyanyelvű.
1890-ben 921 lakosából 823 szlovák és 56 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 881-en lakták: 795 szlovák és 55 magyar anyanyelvű.
1910-ben 808-an lakták, ebből 736 szlovák és 56 magyar anyanyelvű.
1921-ben 933 lakosából 839 csehszlovák és 13 magyar volt.
1930-ban 817-en lakták: 806 csehszlovák és 7 magyar.
1991-ben 864 lakosából 848 szlovák és 1 magyar volt.
2001-ben 846 lakosából 828 szlovák és 1 magyar volt.
2011-ben 953-an lakták, ebből 924 szlovák és 1 magyar.