A Szerémnyárád témája régóta érdeklődés és vita tárgya. A Szerémnyárád eredetétől napjainkig jelentős szerepet játszott a társadalom különböző területein. Ahhoz, hogy jobban megértsük ezt a témát, elengedhetetlen, hogy elmélyüljünk történetében, következményeiben és hatásaiban a különböző összefüggésekben. Ebben a cikkben a Szerémnyárád különböző perspektíváival foglalkozunk, azzal a céllal, hogy átfogó képet nyújtsunk az olvasóknak a téma teljesebb és gazdagabb megértéséhez.
Szerémnyárád (Нерадин) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szerbia | ||
Tartomány | Vajdaság | ||
Körzet | Szerémségi | ||
Község | Ürög | ||
Rang | falu | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | ismeretlen | ||
Népsűrűség | 40,2 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 191 m | ||
Terület | 13,7 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 07′ 01″, k. h. 19° 53′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 07′ 01″, k. h. 19° 53′ 50″ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerémnyárád témájú médiaállományokat. |
Szerémnyárád (Нерадин) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben, Ürög községben.
1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
---|---|---|---|---|---|---|
1017 | 1017 | 912 | 769 | 704 | 625 | 551 |
A középkorban elsőként Narad in Syrmia néven fordul elő. Határában állt a híres Szent Gergely-forrás, melynek gyógyító erőt tulajdonítottak. A török időkben elnéptelenedett magyar település az újkorban szerb lakókkal népesült be. Mai szerb neve - Neradin - a magyarból való.
A XIX. században birtokosa a karlócai szerb-ortodox pátriárka.
Nemzetiség | Szám | % |
Szerbek | 514 | 93,28 |
Cigányok | 10 | 1,81 |
Magyarok | 9 | 1,63 |
Horvátok | 2 | 0,36 |
Románok | 2 | 0,36 |
Bolgárok | 1 | 0,18 |
Egyéb/Ismeretlen |