Szovjet holdprogram
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szovjet holdprogram hatását a társadalom különböző aspektusaira. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a történelemben való jelentőségéig a Szovjet holdprogram kitörölhetetlen nyomot hagyott az élet különböző területein. Az évek során a Szovjet holdprogram vita és elemzés tárgya volt, mindenféle véleményt és elméletet generálva. Ezzel a tanulmánysal arra törekszünk, hogy rávilágítsunk a Szovjet holdprogram fontosságára és szerepére az általunk ismert világ alakításában. Következményeinek és következményeinek feltárásával reméljük, hogy elmélyülünk a Szovjet holdprogram összetettségében és tartós hatásában.
Az amerikai Apollo-programmal egyidőben zajlott a Szovjetunió holdprogramja, amelynek keretében ugyancsak űrhajósok repültek volna a Holdra. A program titokban zajlott, sikertelensége miatt a Szovjetunió sohasem ismerte be, hogy megpróbált volna embert küldeni a Holdra.
Az indításokhoz tervezett N1 hordozórakétát nem sikerült tökéletesre fejleszteni, így ezek nem repülhettek űrhajósokkal. A szovjet holdprogram az 1960-as években kezdődött és 1974-ben fejeződött be, miután az amerikaiak megnyerték a holdversenyt. Ezután a Szovjetunió tovább folytatta űrállomás-programját (Szaljut-program, Mir-program) és inkább a hosszú távú űrrepülésekre koncentrált.
Charles Simonyi közlése szerint: "A Szojuz képes megközelíteni a Holdat, hiszen eredetileg erre tervezték. Így elképzelhetőnek tartom, hogy űrturisták a közeljövőben eljuthatnak égi kísérőnk közelébe"
Képgaléria
-
Az amerikai és a szovjet holdűrhajó méret-összehasonlítása -
Az LK holdkomp leszállása -
A szovjet LK leszállóegység fiktív újraindítása -
A szovjet és az amerikai leszállógép méreteinek összehasonlítása
Jegyzetek
Források
Külső hivatkozások
- A szovjet emberes holdprogram
- Spiegel Online: Wie das Mondprogramm der Sowjets scheiterte
- espacial.org: El Complejo Espacial Lunar N1-L3: aspectos generales
