Szunyogd
A mai világban a Szunyogd nagy jelentőségű témává vált, hatásai éppoly sokrétűek, mint amennyire befolyásosak a kortárs társadalomra. A gazdaságra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Szunyogd példátlan előtérbe került a globális szférában. Az évek során felkeltette mind az akadémikusok, mind a szakértők és a lakosság érdeklődését, állandó vitát generálva, amely megpróbálja megérteni annak sokrétű oldalát és következményeit. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Szunyogd különböző dimenzióit és a különböző területekre gyakorolt hatását, átfogó és teljes képet adva a mai fontosságáról.
| Szunyogd (Suiug) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Érábrány |
| Rang | falu |
| Községközpont | Érábrány |
| Irányítószám | 417013 |
| SIRUTA-kód | 27150 |
| Népesség | |
| Népesség | 394 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 4 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 19′ 12″, k. h. 22° 25′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 12″, k. h. 22° 25′ 55″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szunyogd (Suiug) település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
A Berettyó völgyében, Margittától délkeletre, Berettyókohány és Berettyódéda közt fekvő település.
Története
Szunyogd nevét 1374-ben említette először oklevél Zywnywgd néven.
1421-ben Zunyogd, 1422-ben p. volachalis Zvnyogd, Zwnyogd, 1454-ben Zwnyog, 1692-ben Szunyok,
1800-ban Szunyogd, 1808-ban Szunyod ~ Szunyogd, Szujug néven írták.
Csáky család egyik 1421 évi oklevele említette, mint e család oláh faluját "Zunyogd poss. volahalis" néven.
Az 1800-as évek első felében a Péchyek és Kazinczyak voltak a földesurai.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Bihar vármegyében 2 nagy hegy közé szorulva, 451 óhitü lakossal, parochus templommal, 11 urbéri telekkel. Határa 1046 hold, ... Vize a Berettyó, határának déli részén. Birtokosai: Péchy Imre és László örökösei, gróf Csáky Károlyné, Szilágyi Lajos, Szunyogi János, Krajnik Alajos, Nagy Gábor, Lipcsei Gedeonnı, Martinides Alajos, Papszász Lajos, Dobsa Sándor, Kazinczy Sándor, Izsáki, Péchy Istvánné, Katona László, Fráter Ferenc, Tamás, Pál és Jakab, Pap Dániel | ” |
1910-ben 613 lakosából 117 magyar, 496 román volt. Ebből 57 görögkatolikus, 83 református, 448 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Margittai járásához tartozott.
Nevezetességek
- Görög keleti temploma – 1888-ban épült.
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Hivatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro