Tárkányka
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Tárkányka témáját. A történelem során a Tárkányka számos kontextusban és helyzetben döntő szerepet játszott. A Tárkányka eredetétől napjaink relevanciájáig a terület szakértői tanulmányozásának és vitájának tárgya volt. Ebben a cikkben elmerülünk a Tárkányka lenyűgöző világában, feltárjuk különböző oldalait, és felfedezzük a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Elmélyülünk a Tárkányka történeti jelentőségében, jelenkori vonatkozásaiban és jövőbeli perspektíváiban.
| Tárkányka (Tărcăița) | |
 | |
| Tárkányka görögkeleti ortodox fatemploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Köröstárkány |
| Rang | falu |
| Községközpont | Köröstárkány (Tărcaia) |
| Irányítószám | 417577 |
| SIRUTA-kód | 31636 |
| Népesség | |
| Népesség | 336 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 270 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 35′ 19″, k. h. 22° 20′ 06″Koordináták: é. sz. 46° 35′ 19″, k. h. 22° 20′ 06″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tárkányka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tárkányka (Tărcăița), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
Köröstárkánytól délkeletre fekvő település.
Története
Tárkányka nevét 1588-ban említette először oklevél Tarchanichia néven.
1692-ben Tarkaicza, 1808-ban Tarkajcza, 1851-ben és 1888-ban Tarkaicza, 1913-ban Tárkányka néven írták.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Tarkaicza vagy Kis-Tárkány, hegyes-völgyes vidéken, 272 óhitű lakossal, anyatemplommal. Földesura a váradi görög püspök. | ” |
1910-ben 631 lakosából 4 magyar, 627 román volt. Ebből 628 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott.
Jegyzetek
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
.svg){kind=small}