Távol-Kelet
Ez a cikk a Távol-Kelet témával foglalkozik, amely az elmúlt években a társadalom különböző területeire gyakorolt hatása miatt vált aktuálissá. A Távol-Kelet óta vitákat és elmélkedéseket váltott ki olyan változatos területeken, mint a politika, a gazdaság, a tudomány, a kultúra és a technológia. Kétségtelen, hogy a Távol-Kelet egy előtte és utána is megjelölt abban, ahogyan viszonyulunk a minket körülvevő világhoz. Ezeken az oldalakon különböző nézőpontok, tanulmányok és kutatások kerülnek elemzésre, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy elmélyítsük a Távol-Kelet és mai hatásának megértését.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Távol-Kelet gyakran használt, de nem pontos kifejezés Ázsia keleti részének megjelölésére. Általában Kelet-Ázsia területét (Kína nyugati tartományai, Tibet és Hszincsiang nélkül) és Délkelet-Ázsia területét értik alatta. Többnyire Mongóliát és Oroszország keleti részét (Orosz Távol-Kelet) is ide sorolják. A Brit Birodalomban a Távol-Keletbe (angolul Far East) gyakran Dél-Ázsia területét is beleértették.
A kifejezés használata a nyugati világban az Európa-központúság miatt terjedt el.
A Távol-Kelet országai
A Távol-Kelethez a következő országokat szokták sorolni:
- Oroszország keleti része (Orosz Távol-Kelet)
A fentieken kívül néha ide sorolják Dél-Ázsia országait is:
Képgaléria
Jegyzetek
- ↑ Pakisztán egyes tartományait néha a Közel-Kelethez számítják.
