Tóth Lajos (újságíró)
A mai világban a Tóth Lajos (újságíró) egyre nagyobb érdeklődés és vita tárgyává vált minden korosztály és társadalmi réteg számára. Akár a társadalomra gyakorolt hatásáról, akár a populáris kultúrában betöltött relevanciájáról, akár a mindennapi életre gyakorolt hatásáról van szó, a Tóth Lajos (újságíró) emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A Tóth Lajos (újságíró) eredetétől jelenlegi fejlődéséig kitörölhetetlen nyomot hagyott a modern világban, és kulcsfontosságú, hogy megértsük jelentőségét a jelenlegi környezetben. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Tóth Lajos (újságíró) különböző oldalait, és megvizsgáljuk a mai társadalomra gyakorolt hatását.
| Tóth Lajos | |
| Született | 1878. december 6. Székelyhíd |
| Elhunyt | 1962. április 20. (83 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | pap, pedagógus, újságíró, közíró |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tóth Lajos (Székelyhíd, 1878. december 6. – Budapest, 1962. április 20.) erdélyi magyar katolikus, majd református pap, tanár, újságíró, közíró, műfordító.
Életútja, munkássága
Középiskoláit Nagyszalontán és a nagyváradi Római Katolikus Főgimnáziumban végezte (1896); a budapesti egyetem Hittudományi Karán szerzett lelkészi diplomát (1901); ugyanitt teológiai doktorátust is. 1905–1908 között lelkész volt Berettyóújfaluban. 1909-ben áttért a református hitre és megnősült. Miután a kolozsvári Református Teológián is lelkészi képesítést szerzett, segédlelkész volt Sepsiszentgyörgyön, majd lelkész Sülelmeden, 1920-tól nyugdíjazásáig (1948) Segesváron. Kitűnő szervező, az ő nevéhez fűződik a segesvári református elemi oktatás létrehozása, a több tanteremből álló iskola felépítése. Az 1945–46-os iskolai évtől kezdve a Magyar Népi Szövetség (MNSZ) segítségével a református iskola mellett létrehozta és igazgatta az iskolák államosításakor megszűnt Egységes Petőfi Gimnáziumot, amelyben németet és franciát is tanított.
1905–1908 között szerkesztette a Katholikus Hitterjesztés Lapját, később cikkei jelentek meg a Református Szemle (1911–27) és az Egyházi Újság, prédikációi az Igehirdető hasábjain. 1937–38-ban a segesvári Magyar Élet c. független hetilap főszerkesztője volt.
Több német költeményt ültetett át magyarra a korabeli irodalmi lapok számára, többek között lefordította Joseph Bakon segesvári német költő Petőfi Segesvárt c. versét. Számos tanulmány és műkedvelők számára írt színdarab szerzője.
Kötete
- Mit jelent Segesvár a magyar művelődés számára? (Dicsőszentmárton, 1924).
Források
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.
.svg){kind=small}
